Magyar jogi szemle, 1936 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 3. szám - Látszólagos kezességi szerződések és az újabb jogfejlődés

121 de a belépés lehetőségénél fogva esetleg nagyobb kereskedői nyereségre is tehet szert, és így méltányos, hogy a teljes kereskedői kockázatot is viselje. A közönség a bizományoshoz ugyanazzal a bizalommal fordul, mint a komolyan megalapozott céggel bíró kereskedőhöz és tőle az ügylet teljesítése tekintetében teljes biztonságot vár. Ezen elgondolásból kifolyólag régi jogunkban eladási bizomány esetében a delcrederevállalás kötelező is volt, ha csak az ellenkező ki nem köttetett.26) Más az eset az ügynöknél, ki rendszerint azért kénytelen delcrederet vállalni, mert a megbizó vagy a főnök ellenkező esetben szolgálatait nem venné igénybe. A delcrederevállalás tehát bizonyos kényszerhelyzetben történik avégből, hogy az ügynök magának a várható keresettel esetleg arányban nem álló kockázat árán is, existentiát biztosítson. Kétségtelen, hogy a gazdaságilag erősebb megbizó vagy főnök részéről a delcrederevállaltatás többé-kevésbbé már a jó erkölcsök határait súrolja és a köztudat így is tartja ezt. Ennek dacára azt tapasztaljuk, hogy egyes szakmák, különösen azok, amelyek hatalmas kartelekbe szoktak tömörülni, ragaszkodnak az ügynöki delcrederevállalás kikötéséhez. Az esetek ritkán kerülnek a bíróság elé, mert a megbizó cégek az ügynököktől megfelelő biztosítékot követelnek a delcredereből eredő követelésük biztosítása céljából és per esetén, birtokban lévén, a hátrányos helyzetben lévő ügynököket egyezségre szokták kényszeríteni. Csendes tragédiák ezek, melyek a birói döntésre kerülő esetek kis számánál fogva, a jogászi közvéleményben nem vertek nagyobb hullámokat. Tekintettel a törvényhozás által mindenkor szem előtt tartó ndó szociális szempontra, mely a gyengébb gazdasági egyedeknek kizsákmányolástól való megóvását írja elő, különösen aktuálisnak kell tekintenünk az ügynök jogkörének, és pedig úgy az önálló, mint az alkalmazotti ügynökének, tételes szabályozását. Ennek okvetlenül ki kell terjednie az ügynöki delcrederekötelezeitség jogi szabályozására is, esetleg megfontolás tárgyát kell, hogy képezze az, vájjon a gyakori visszaélésekre való tekintettel nem volna-e helyesebb az ügynöki delcrederevállalás érvényességét egyáltalában kizárni? V. Tételes intézkedés hiányában a birói gyakorlat szempontjából fontossággal bír annak a kérdésnek a tisztázása, hogy a delei ederevállcdó ügynök kötelezettsége mikor áll be? Azt láttuk, hogy a delcrederebizományos kötelezettsége a harmadik szerződőfél kötelezettségének esedékességével egyide2*) L. az 1840:XVI. t.-c. 38. §.: „A bizományos tartozik az általa eladott áruknak eladási áráért úgy felelni, mintha ő maga lenne vevő (star del eredére), ha csak az iránt a megbízóval egyéb kikötés nem történt".