Magyar jogi szemle, 1936 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 3. szám - Látszólagos kezességi szerződések és az újabb jogfejlődés

121 de a belépés lehetőségénél fogva esetleg nagyobb kereskedői nye­reségre is tehet szert, és így méltányos, hogy a teljes kereskedői kockázatot is viselje. A közönség a bizományoshoz ugyanazzal a bizalommal fordul, mint a komolyan megalapozott céggel bíró kereskedőhöz és tőle az ügylet teljesítése tekintetében teljes biz­tonságot vár. Ezen elgondolásból kifolyólag régi jogunkban el­adási bizomány esetében a delcrederevállalás kötelező is volt, ha csak az ellenkező ki nem köttetett.26) Más az eset az ügynöknél, ki rendszerint azért kénytelen del­crederet vállalni, mert a megbizó vagy a főnök ellenkező esetben szolgálatait nem venné igénybe. A delcrederevállalás tehát bizo­nyos kényszerhelyzetben történik avégből, hogy az ügynök magá­nak a várható keresettel esetleg arányban nem álló kockázat árán is, existentiát biztosítson. Kétségtelen, hogy a gazdaságilag erősebb megbizó vagy főnök részéről a delcrederevállaltatás többé-kevésbbé már a jó erkölcsök határait súrolja és a köztudat így is tartja ezt. Ennek dacára azt tapasztaljuk, hogy egyes szak­mák, különösen azok, amelyek hatalmas kartelekbe szoktak tö­mörülni, ragaszkodnak az ügynöki delcrederevállalás kikötéséhez. Az esetek ritkán kerülnek a bíróság elé, mert a megbizó cégek az ügynököktől megfelelő biztosítékot követelnek a delcredereből eredő követelésük biztosítása céljából és per esetén, birtokban lévén, a hátrányos helyzetben lévő ügynököket egyezségre szok­ták kényszeríteni. Csendes tragédiák ezek, melyek a birói dön­tésre kerülő esetek kis számánál fogva, a jogászi közvéleményben nem vertek nagyobb hullámokat. Tekintettel a törvényhozás által mindenkor szem előtt tar­tó ndó szociális szempontra, mely a gyengébb gazdasági egyedek­nek kizsákmányolástól való megóvását írja elő, különösen aktuá­lisnak kell tekintenünk az ügynök jogkörének, és pedig úgy az önálló, mint az alkalmazotti ügynökének, tételes szabályozását. Ennek okvetlenül ki kell terjednie az ügynöki delcrederekötele­zeitség jogi szabályozására is, esetleg megfontolás tárgyát kell, hogy képezze az, vájjon a gyakori visszaélésekre való tekintettel nem volna-e helyesebb az ügynöki delcrederevállalás érvényessé­gét egyáltalában kizárni? V. Tételes intézkedés hiányában a birói gyakorlat szempontjá­ból fontossággal bír annak a kérdésnek a tisztázása, hogy a del­ei ederevállcdó ügynök kötelezettsége mikor áll be? Azt láttuk, hogy a delcrederebizományos kötelezettsége a harmadik szerződőfél kötelezettségének esedékességével egyide­2*) L. az 1840:XVI. t.-c. 38. §.: „A bizományos tartozik az általa eladott áruknak eladási áráért úgy felelni, mintha ő maga lenne vevő (star del eredére), ha csak az iránt a megbízóval egyéb kikötés nem történt".

Next

/
Thumbnails
Contents