Magyar jogi szemle, 1936 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 3. szám - Látszólagos kezességi szerződések és az újabb jogfejlődés

118 delmi alkalmazott) a delcrederet nem a megbízó, hanem saját érdekében vállalja. Sőt a megbízottat a delcrederevállalóhoz kettős érdek fűzi, mert a megbízótól kétféle ellenszolgáltatást is kap, ezek: 1. A megbízási szerződésből eredő ellenszolgáltatás: az ügyleti jutalék, 2. a delcrederevállalásért törvénynél fogva külön járó ú. n. delcredere jutalék (K. T. 377. §. 2. bek.). A bizományos (vagy más közvetítő kereskedő, kereskedelmi alkalmazott) a szerződés kétoldalú (visszterhes) voltánál fogva tehát nem csupán a főkötelezettségből védekezhetik (mint a kezes), hanem a visszterhességből is. A megbízó által ellene indított perben felhozhatja mindazon kifogásokat, melyek a visszterhes szerződésekre nézve meg vannak állapítva, így pl. az exceptio non adimpleti contractust és non rite adimpleti contractust (Mt. 1130. §. 1. bek.). Ezenkívül védekezhetik azzal is, hogy a megbízási szerződés a jó erkölcsökbe ütközik, mert a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás között feltűnő aránytalanság mutatkozik (kizsákmányolás kifogása: az 1932. évi VI. t.-c. 9. §.). Ha például az ügynök az ügyletszerzést feltűnő alacsony jutalékért vagy tetemes regieköltségek magáravállalása mellett vállalta, úgy feltéve, hogy a kizsákmányolás idézett §. által megkívánt valamely szubjektív feltétele (tapasztalatlanság, megszorult helyzet, bizalmi állás) szintén fennforog, az ügynök emelheti a kizsákmányolás kifogását, mi jogilag képtelenség volna, ha a delcredere kezességnek minősíttetnék. Védekezhetik továbbá a gazdasági lehetetlenülés kifogásával, ha a szolgáltatás és ellenszolgáltatás közötti egyensúly a szerződés létrejötte után beállott mélyreható gazdasági válság következtében felborult (Mt. 1150. §.). így például, ha a bizományos vagy ügynök normális gazdasági viszonyok között vállalt delcrederekötelezettséget és e mellett a fizetésképtelenségek szokott arányszámával kalkulált, utóbb azonban egy előre nem látott gazdasági válság bekövetkezte folytán ez az arányszám fellünő módon rosszabbodott, mi anyagi romlását idézi elő, úgy a megbízó keresetével szemben emelheti a gazdasági lehetetlenülés kifogását.20) Ha a delcrederevállalást kezességnek minő20) A Kúria VII. 3182/1933. sz. határozatában (Jogi Hirlap 1934. évi 43. szám 960.) nem adott helyet delcredere esetében a gazdasági lehetetlenülésre alapított kifogásnak, ezt azonban azzal indokolja, hogy a jelenlegi mezőgazdasági válság nem tekinthető elég mélyrehatónak. A bizományos azzal védekezett, hogy a vevők mezőgazdák, akik a válságban tönkrementek és akiken a követeléseket a gazdamoratorium miatt behajtani nem lehet. A Kúria úgy találta, hogy a válság, amelynek folytán a gazdák fizetési kötelezettsége soro zatos rendeletek által bizonytalan időre fel van függesztve, még nem elég mélyreható! (?) Közel áll a feltevés, hogy a sorok között a kezességi elmélet kísért, mely utóbbiban kell a határozat tudatalatti indokolását keresni.