Magyar jogi szemle, 1936 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 3. szám - Látszólagos kezességi szerződések és az újabb jogfejlődés

113 beli szerződés szükséges,2) Svájcban ezenkívül csak számszerűen meghatározott összegre nézve vállalt kezesség érvényes.3) A kezességvállalás megszorítását indokolja annak ingyenességéből eredő, a kötelezettre háruló egyoldalú megterhelés, mely a kezesnek könnyen anyagi romlását okozhatja.4) A korlátozásoknak azonban semmi indoka és jogosultsága nincs ott, ahol a helytállás nem a hitelező, hanem a kötelezett személy érdekébői történik. Ezek a látszólagos kezességi alakzatok: garanciavállalás és delcredere nem ingyenes szerződések, hanem ellenszolgáltatás ellenében vállaltatnak, vagy oly (alap-) szerződések mellékmegállapodásaiként jelentkeznek, amely (alap-) szerződések maguk is kétoldalúak és visszterhesek. Tekintve, hogy a fenti látszólagos kezességi szerződések nem esnek a tulajdonképeni kezesség fogalma alá, a fent érintett korlátozó intézkedések (alakszerűség, összegszerűség) rájuk nem vonatkoznak. Ennek az a következménye volt, hogy a külföldi (német és svájci) jogtudomány figyelme újabban fokozott mértékben irányult ezen szerződési alakzatokra, amennyiben igyekeztek azok jogi konstrukcióját is kiépíteni és azt a kezességtől elválasztani. Minthogy nálunk úgy a garanciavállalás, mint a delcredere jogi fogalma meglehetősen tisztázatlan, igyekezni fogok a következőkben azokat lehetőleg szabatosan meghatározni és a kezesség fogalmától élesen elválasztani. II. Hogy a garanciavállalás nálunk mily kevéssé kurrens fogalom, legjobban bizonyítja az a körülmény, hogy hiányzik még a megfelelő magyar elnevezés is, holott bátran lehetne „szavatossági szerződés"-nek nevezni.5) Tekintve azonban, hogy azon néhányan, akik nálunk eddig e tárgyat érintették,6) a garanciaszerződés elnevezést használták, én sem kívánok attól egyelőre eltérni. Mi a garanciaszerződés? A garanciaszerződéssel a garanciavállaló (garans) a garancivevővel szemben kötelezettséget vállal arra nézve, hogy valamely harmadik személy bizonyos kötele2) Német polg. tkv. 766. §., svájci kötelmi tv. 493. §. (1. a magyar Mt. 1197. §-át is). 3) Svájci kötelmi tv. 493. §. Igen figyelemreméltó és követésre érdemes reform. 4) A kezességvállalás sokkal veszélyesebb, mint az ajándékozás: az ember rendszerint csak azt ajándékozza el, amije van, de kezeskedni néha erején felül is szokott. 5) Az, hogy a vételnél az eladó szavatosságáról beszélünk, fogalomzavarra nem adhat okot, mert ott nem szerződésileg vállalt kötelezettségről, hanem az eladónak a törvényből eredő kötelezettségéről van szó. 6) Szladits, A magyar magánjog vázlata 1935. II. k. 145. old. György E.0 Kezesség (Tébe kiadás) 17. old.