Magyar jogi szemle, 1936 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 3. szám - A dollár- és aranydollár-értékű biztosítások kérdése

96 Németország a nagyszabású konverziós műveletek egész sorozatát vitte keresztül az utóbbi időkben s többek között az u. n. ,,Auslandsbon"-ok egyrészének birodalmi-Márka-kötvényekre való kicserélését is.8) Ezenkívül Németország épen az idegen valutára szóló belföldi biztosítási ügyletek valutáris jellegét is még 1934. szeptemberében intézményesen megszüntette, (Umstellung der inlándischen Fremdwáhrungversicherungen), amiről alább még bővebben lesz szó. Emellett a német felsőbíróság legújabb gyakorlatában is kifejezésre jutott az a felfogás, hogy nem helytelen az, ha nem jár jól, aki minden különösebb gazdasági indokoltság nélkül kizárólag a saját hazája pénze iránti bizalmatlanságból idegen pénznemben kötötte ügyleteit. Ennélfogva — épen ezeken a tapasztalatokon okulva — vissza kell térni a német birodalom saját pénzéhez, a Reichsmark-hoz stb.9) Természetesen most figyelmen kívül maradnak mindazok az országok, ahol bár nagyobbszabású volt a konverziós tevékenység, de ennek célja kizárólag a kamat-redukció volt, nem pedig a valutáris átalakítás. Csak egészen röviden említem a túlságosan radikális román 1934. ápr. 7-i konverziós törvényt is, amely a valutáris kiegyenlítás mellett a föld és a házadósságok tőkeértékét nem kevesebbel, mint 30—70°/o-kal szállította le; úgyszintén az 1932. júl. 30-i görög konverziós törvényt is, amellyel pl. az összes külföldi pénznemre szóló adósságok — erősen nyomott kényszer-árfolyamon — drachma-adóssággá alakíttattak, át. Annyit mindenesetre meg lehet állapítani már nagy általánosságban is, hogy mindezek a többé-kevésbbé önkéntes konverzációs törekvések, valamint a sokszor egészen radikális törvényhozási beavatkozások és a hivatalos vagy félhivatalos propaganda nyilatkozatok tulajdonképen mind egy nagy evolúciós folyamatnak a szimptomatikus jelenségei, amelyek végeredményben mind arra irányulnak, hogy a nemzetek gazdasági életében zavarokat, zökkenőket, vagy jogbizonytalanságokat okozó valutáris bonyodalmakat kiküszöböljék. Ezek közé a zavaró momentumok közé kell sorolni a teljesen holtpontra jutott effektív klauzulákat, a mindegyre súlyosabb értékeltolódások felé haladó arany-klauzulákat, sőt a számolási érték alakjában is bizonytalanságokat okozó valuta-klauzulákat is, melyektől ma már a gyakorlati élet mind szabadulni igyekszik, -i évi kibocsájtású svájci írankra szóló 7°/o-os kölcsönét 100 svájci frank egyenlő 170 Schilling alapon, vagyis az u. n. Privat-Clearing-Kurs alatt konvertálta, ami már némi névérték-leszállítást jelentett. - V. ö. Dr. Halász F. cikkét a Közgazdasági Szemle 1935. okt. számá hun. 648. old. 9) Pl. Reichsgericht 1934, jún. 28-i VI. 68/34. sz. ítélete RGZ gyűjtemény, 145. kötet 51. old.