Magyar jogi szemle, 1935 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 2. szám - Angyal Pál: A rablás és zsarolás. A magyar büntetőjog kézikönyvének 11. kötete

78 zásnak. Frank példájánál maradva: la szemérem elleni bűcselekmény feljelentésével megfenyegetése a háztulajdonosnak arra az esetre, ha a házát át nem íratja, -a fenyegetőre, büntetendő fenyegetés, azért, mert iá feljelentés kilátásbahelyezésével fölkeltett félelemérzés az el nem adás tárgyában hivatott egyén szabadságát szűkebbre szorítja, amennyiben a imotivumok közé lolyanként sorakozik be, amelynek az élet normális körülményei között szerepe nincs. Szóval elkövethető a zsarolás jogellenes hátrány, vagy jogilag (megengedett hátrány kilátásbahelyezésével, melynek a kikényszeríteni célzott elhatározás kialakulásánál az élet normális menetében motiváló ereje nincs. A majori ad minus következtetve :ellentmondiásnak látszik a jogilag megengedett hátrány okozásával fenyegetést bünettni, mikor a hátrány okozása tmaga nem büntethető. De csak látszólag, ímert a hátrány okozásával fenyegetésnek befolyásoló ereje nagyobb, mint magáé az okozásé. A titkok nyilvánosságra való hozatala csak kellemetlen érzést kelt. De az azzal megfenyegetett imindent;l fél, ami csak valószínűleg, vagy csak esetleg következhetik be az indiszkréció folytán. * De legérdekesebb szerzőnek a zsarolásról mint szelvénydelüktumról szóló fejtegetése, mely kifejezés indokolt volta abban leli magyarázatát, hogy jóllehet vagyoni haszonszerzésre irányul, és az elgondolás szerint egyben legalább a haszonnak megfelelő kárt is okoz, mégsem kelléke a bűncselekmény befejezésének sem a kár, sem a haszon megszerzése. Hiszen az elkövetési cselekmények között sem a haszonszerzés, sem a károkozás nincsen fölsorolva és a Kúria is egy bizonyos esetben károkozási célzat híjján is ímeg tudta állapítani a bűncselekmény fönnfiorgását a Bjt. valamely kötetében, K. esetben, amidőn a nyilvánosház tulajdonosnője természetelleni fajtalanság elkövetésére kényszerítene a nála alkalmazott nőket. Bárhol lapoztam fel a könyvet, mindenütt világos, megkapó, igen sok esetben újszerű, a Kúriának gyakorlatával akárhányszor szembehelyezkedő, s mint hiszem, a jövő gyakorlatának, meggyőző erejénél fogva, zsinórmértékül szolgáló fejtegetésekre bulkkantam. Szeretném, ha minden sora imihalmarább menne át a köztudatba. Dr. Dombováry Géza budapesti ügyvéd. Magyary Zoltán: Amerikai államélet. Kár. M. Egyet. Nyomda, Budapest, 1934. VII + 302 1. Magyary Zoltán professzor meggyőződéses, eredményekben gazdag és külföldön is nagyrabecsült harcosa annak az irányzatnak, amely — a jog szabályozó és rendszerező jelentőségének elismerése mellett — nagy nyomatékkal hangsúlyozza az újabb