Magyar jogi szemle, 1935 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 2. szám - A zendülés jogtárgya. Adalékok a jogtárgykutatás módszertanához

65 mezett különböző érdekeik felett álló, specifikus érdek, (amelyet a zendülés tényálladékának jellegzetes ismérveit feltüntető (magatartások megtámadnak. Az iaz lérdék, amelynek (fokozt't) jogi oltalom alá víonása a büntetés bekövetkezésének feltételét íképező tényálladék megállapításának indító oka, nem tartozik a tényálladék elemei közé és így csak elvétve találkozunk olyan bűncselekményekkel, amelyeiknek Ikörülírása iá jogi védelemben részesülő érdeket (jogtárgyiat) is magában foglalja.8) A jogtárgy tehát általában nincsen adva, hanem azt meg kell Ikeresni. Die Sehutzobjelkte — mondja .szellemesen Schwinge — sind nicht gégében, isondern aufgegeben.9) De azért megtalálásuk nem mindig igényel (különös fáradságot. Egyes ibű/nCselekményeknél ugyanis10) iá védett érdek már a ifogailommeghatározásria való egyszerű irátelkintés 'alapján is iteljes bizonyossággal megállapítható,11) másoknál törvényi elnevezésük árulja el azt,12) ismét másoknál annak a fejezetnek a felirata igazít el, amelyben az illető delilktum elhelyezést nyert13) ié,s vaninák olyan bűncseIdkimények is, aimelyeknlél rendszerbeli elhelyezésűik nyújt biztois tájékoztatást.14) A zendülés jogtárgyának (megismerését is tehát elsősorban ezeknek a körülményeknek alapján Ikell ímegkisérelnünk. A Imegbeszélésiünk itáirgyát lképező bűnösei ekiménynék a II. fejezet címébe is belefoglalt elnevezése a nyelvtörténeti kutatások szörint az egykor a zaj, lárma egy bizonyos nemének megjelölésére szolgált zendért — zaj kifejezésből származó hangutánzó 'szó.15) Hogy ez az oinomatopoetiikujs elnevezés a felvetett 8) Hirschberg: i. m. 34. és 35. 1. és Hofheinz: Verletzung und Gefáhrdung (1907.) 27. >1. 9) Schwinge: Teleologische Biegritffsbildung 59. 1. 10) Mint amilyen pl. az emberölés, vagy ,a testi sértés. n) Oppenheim: Die Objekte des Verbrechens (1894.) 196. 1. 12) Ilyen pl. a Btk. 254. §-ábain körülírt családi állás elleni bűntett. 13) Erre alkalmas példa ia Btk.-mek „a levél- és távsürgönytitoknak megsértése magánszemélyiek által" feliratot viselő XXIII. fejez est ébte iktatott bűncselekmény. 14) így pl- la törvényhozó 'azzal, hogy ;a párviadalról szóló fejezetet az (ember élete elleni bűntettek és vétségeik s a testi sértés fejezetei közé iktatta, kótségteliemül kifejezésre juttatta iazt, hogy a párviadalt nem tekinti az igazságszolgáltatás ellen irányuló cselekménynek, hanem azt ázom a címien vonta (büntetés alá, mert az ember életét, illetőleg testi épségét veszélyeztette. (Lásd egyébként e kérdésre nézve Angyal: iA,z ember élete elleni bűncselekmények és a párviadal (1928.) 95. 1. és Oppenheim: i. m. 198. II.) 15) Szinnyei József: Magyar Tájszótár II. kötet. (1897—1901.) és SzaruasSimonyi: Magyar íny elvtörténeti szótár III. kötet (1893.).