Magyar jogi szemle, 1935 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 2. szám - A zendülés jogtárgya. Adalékok a jogtárgykutatás módszertanához

64 2lésnek teleologikus, azaz a jogszabályok céljaiból kiinduló módszerét alkalmazzuk.4) Az ia kategoriális szintézis, lamellyel — Honig szavai szerint5) —- a jog!ászi gondolkozás laz egyes büntetőjogi szabályok célját ós lényegét komprimált formában kifejezi: a jogtárgy fogalma, mert a büntetőjogi (rendelkezésiek célja, alapja, kibocsátásuknak indítóoika, egyszóval rációja la közösség szempontjából fontos érdelkek oltalmazása.6) De hia a büntetőjogszabályolk lényege az érdekvédelemben, a bűinlcselekmiényeké pedig ebhez képest az lérdekzavarásban áll, akkor ebből logikai szükségszerűséggel folyik, hogy egy-egy Cselekménynek mindig az általa megtámadott érdek adja meg sajátos jogi karakterét. Hogy ez iá ma mind általánosabbá váló felismerés helyes, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a büntetéstérdemlő magatartásoknak ia jogellenes cselekmények tág tköróbőj való ikaváMsztásánáJ, a ibűmcselekimíények osztályozásánál és így hierarchikus rendjének kiépítésénél, valamint a törvényi büntetések nemének és nagyságának megállapításánál a megzavart érdekeik (minősége, súlya és fontossága, valamint az érdekékben kifejezésre jutó érték nagysága játszia a legfontosabb szlerepet.7) Ha pedig az érddknek ez la telelologikus szemlélet által felismert jelentősége helytálló, akkor úgy Véljük immár tnem támadhat (kétség a tekintetben, hogy az elkövetés ténybeli mozzanatai a fentebb körvonalazott kérdésben említett hatás okozóivá válhatnak, de csakis abban az esetben, ha alkalmasak arra, hogy megváltoztassák azoknak a oseleíkiményeknek támadási irányát, amelyeknek alkotórészeivé lettek ós ezzel valatmely olyan, a cselekmények belső természetét gyökeresen átalakító (és az egymással kölcsönös egyetértésben lévő elkövetők részéről esetleg véghezvitt heterogén cselekmény éket egységbe olvasztó) speciális érdeknek e magatartások áltat való közvetlen megzavarását idézzék elő, amely imiellett mindazök :a küiömböző érdekeik, amelyeknek oltalmazására az áthágott normák elsősorban hivatva vannialk, annyira eltörpülnek, hogy jogi jelentőségüket teljesen elvesztik. A továbbiakban tehát azt kell vizsgálinunlk, melyik az, a szolgálati kötelességeket megállapító noinmák által közvetlenül védel4) Schwinge: Der Methodenstreit in der heuitigen R&dhtswis&en>sch)aft (1930.) 14. és 15. 1. és Hirschberg: Die Schutzobj'ökte der Verbrechen (1910.) 10. 1. 5) Honig: Die ELnwiilliguinig des Varletzlen (1919.) I. R. 94. 1. 6) Schwinge; Teleologisohe Regriffshildung im Strafrecht (1930.) 27. és köv. I., 'az érdek fogalmára nézve piádig ilásd: Angyal: A közigazgatásellenesség büntetőjogi értékefóse. 38. és köv. 1. 7) Lásd Angyal: i. m. 39. 1. is.