Magyar jogi szemle, 1935 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 2. szám - A zendülés jogtárgya. Adalékok a jogtárgykutatás módszertanához

62 Ezzel szemben '.mit látunk? Azt látjülk, hogy ia szerzői jogra vonatkozó ügyeket az első tanács, la szabadalmi és védjegyjog ügyeit a imásodiik, a versenytörvényen lalapuló ügyeiket ai negyedük tanács intézi. Ugy érzem, hogy ez így nem jól van. A felsorolt ügyek iannyina együvé tartoznak, hogy véleményem szerint, iazok ne három, hanem, egy tanácsban nyerjenek elintézést, egy, legfeljebb 'két előadó kijelölése mellett. A felsorolt ügyek csoportjához hoziziá kell csatolni a névjog ós cégjogra vonatkozó ügyeket. Ilyen imódon egyesítve lesznek, imondhatni egy kézben, minda'zolk iaz ügyek, amelyek jogi természetüknél és (közös forrásúiknál fogva együvé tartoznak, t. ii. szabadalmi, védjegy, ipari minta, szerzői jogi, tisztességtelen verseny", név és cégjogra vonatkozó ügyek, ezek valamennyien a személyiségi jogokhoz tartoznak és a szellemi \tulajdont védik és jogdogmatikailag túlnyomórészben a szerzői jogból fakadnak. Az elgondolásomnak megfelelő beosztás azt eredményezi, hogy az egységes jogi légkörbe tartozó ügyek egyesítve lesznek, minél fogva iaz illető itaináos és az előadó 'nem esialk hoissziú időközökben, hanem (megszakítás nélkül — úgy, (amint az más ügyeknél is van — foglalkozik ezekkel az ügyeikkel, és így rövid idő alatt beletanul, beleéli magját iaz eldöntendő jogikérdés különleges természetébe, biztosítva van az egységes Ítélkezés és Végül biztosítva van az ügyekneik szakszerű elintézése. Erre az egységesítésre annál is inkább súlyt kellene fektetni az ipari jogokkal ikapcsolaitos ügyeknél, mivel ezekben az ügyekben csak egyfokú fellebbvitelnek van helye, úgyhogy a Kúria ímint fellebbezési bíróság járvián el, külön revisio in jure hiányzik. A fent röviden elmondottalk talán már csak azért is megszivlelendők, mert ia külföldi kulturállamokban a mi honoislaintknafk iparj jogai megfelelő iszakszerű elintézésben részesülnek, minél fogva a külföld mi tőlünlk is hasonló eljárást iméitán elvárhat. Mindezeknek kellő megfontolását azoknak figyelmébe ajánlom, aíkiket iaz intézkedési jog megillet. A ZENDÜLÉS JOGTÁRGYA. (Adalékok a jogtárgykutatás módszertanához.) Irta: dr. Schultheisz Emil százados-hadbiró. A katonai bűlnoselelkmények Iközül dogmatikai szempontból kétségtelenül a Ktbtk. 77. §-ában körülírt zendülés tarthat legnagyobb érdeklődésre számot, mert nincsen olyan íkatonai szolgálati kötelességiet megállapító noriria, amelynek bizonyos módon és körülmények 'közt történt 'áthágása ne valósítaná meg a zen-