Magyar jogi szemle, 1935 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 2. szám - A m. kir. Kúria ítélkezése szabadalmi és rokontermészetű ügyekben

61 sül itovábbá az ú. m. aequivalentia (kérdésénél, továbbá az ú. n. függő szabadalom kérdésénél, stb. Mindezek és más számos kérdés szakszerűen nem intézhető el a szabadalmi törvény paragrafusai vagy a műszaiki megállapítás 'alapján, hanem csaikis a helyes szabadalomjog isimerete és helyes alkalmazása alapján. Hasonlóképen áll terlmósizetesen a kérdés védjegyügyekben. A védjegytörvények ismerete imagában véve nem elegendő; a védjegyjognak gyakorlati és 'elméleti ismerete nélkülözhetetlen, ha ugyanis szakszerű elintézésben akarjuk részesíteni a védjegyügyekeit. Ha pl. egy minőségjelző védjegyet belajstroimioztaik, mely a védjegytörvény értelmiében a lajstromozásból distintkitiv jellegéneik hiánya okából ki van zárva és ezért törlendő volna, mégsem törölhető akkor, ha iaz a védjegy hosszabb időim át forgalomban volt és a forgalmi körök a védjegyben egy bizonyos vállalat áruinak ismertető jegyét látják stb. Az a kérdés imiost már, hogy mikóp volna a kúriai Ítélkezésben ezeknél az ügyeknél iá szakszerűség bizitoisitíhiató, kétségtelenül nem egyszerű kérdés. Nem lehet azonban belenyugodni egyszerűen abba az itt elhangzott szólamba, hiogy a Kúria idővel majd beletanul és így meg lesz adva la szakszerű elintézés lehetősége. Meg vagyok ugyan győződve áriról, hogy a legfelsőbb Ibiróiságunlk ezt a Ikérdést is jól fogja megoldani — megoldott már sok nehéz kérdést, — azonban meg kell adni a lehetőséget. A szabadalmi lés rokontermészetű ügyeik országunkban tmenmyiségileg nem játszanak nagy szerepet. Az a néhány ügy, amely a iKúriához kerül, az illető tanácsra és előadóra ez idő szerint csak zavarólag hat; oly csekély számú ügy mellett nem lehet az illető tanácstól elvárni, hogy ezeknek az ügyeknek, amelyek teljesen elütök a tanács 'által elintézett többi ügyektől, beletalálja magát abba a Ikülöinleges légkörbe, és biogy az előadó a hosszabb időközökben neki ikiosztoitt ilyen ügydkbe mindig újra meg újra beletanuljon és ezt mindig előre kezdje. Az elgondolásom ezeknél fogva az, hogy a fennforgó nehézségeken úgy lehetne segíteni, ha '©gy megfelelő — mondhatni Nacionalizáló — ügybeosztás történik. A szabadalmi, védjegy- ós mintajog ugyanis a szerzői jogból fakadnak; pl. a szabadalmat a találmány szerzője kapja („Urheber der Erfindung"). Ennélfogva igen iközellfekvő, hogy ezeket az ipari joigoikra vonatkozó ügyeket egyesítsék egy tanácsban a szerziői jogi ügyekkel. Továbbá: a védjegyjog és a versenyjog (1923:V. t.-c.) nem csak egymáshoz közelálló, hanem egyimást kiegészítő jogok, hisz a védjegyjog is csak a tisztességes ipari forgalom oltalmára szolgai.