Magyar jogi szemle, 1935 (16. évfolyam, 1-10. szám)
1935 / 2. szám - A m. kir. Kúria ítélkezése szabadalmi és rokontermészetű ügyekben
60 ügyökben (kétségtelenül (mint szaktanács az első tanács, házassági ügyekben a harmadik, köresíkedelnii, csőd, váltóügyekben a IV. és VII. tanács, büntető ügyekben a három büntető tanácsa a Kúriának kizárólag dönt stb. Bölcs, okos és célszerű a szaktanácsaikban történő ez laz elintézési mód. Már most azt kérdem, vájjon el lehet-e képzelni azt, hogy a szabadalmi és rokontermészetű ügyeknejk ne legyen szaktanácsa? Ez lehetetlen. A szakszerű elintézés érdekében — tudtom szerint — intézkedés eddig nem történt. Kiváló műegyetemi! tanároknak, mint ülnököknek közreműködése szabadalmi ügyekben, mézelem szerint, inem attribútuma a szakszerűségnek, hanem csak garanciája ian/na|k a fontos, de nem ügydöntő kérdésnek, hogy ia műszaki oldala az eldöntendő ügynek (kifogástalan megoldásban részesül. Hogy a szakszerűség szempontjából tényleg nem ez az ügydöntő, hanem az, hogy szabadalmi ügyeket intézzék el a szabadalmi jog értelmében és szellemében, azzal mindenki tisztában lehet akkor, ha meggondolja, hogy a német Reiohgericht a szabadalmi ügyeket ötös tanácsban műszaki ülnökök bevonása nélkül mintaszerű elintézésben részesíti. így van ez Németországban évtizedek óta és közvetlenül nyert értesülésem szerint ezen változtatni nem i,s szándékoznak. Erre nem azért utalok, imintiha amellett foglalnék állást, hogy nálunk is mellőzzék az ülnöikök közreműködését, hanem csak azért, hogy Jegyünk tisztáiban azzal, hogy a műszaki ülnökök bevonása által szabadalmi ügyekben az elintézés szakszerűsége biztosítva még nincs. Ez utóbbi csakis a szabadalmi jog elméleti és gyaikorlati ismeretével és helyes alkalmazásával vam biztosítva. Hangsúlyozom, hogy szabadalmi jogról szólóik, nem pedig szabadalmi törvényről, amelynék néhány paragrafusát megtanulni könnyű. Hogy a szakszerűség szempontjából csakis a szabadalmi jog ismerete ós helyes alkalmazása jön tdkintetbe, kiviláglik néhány következő példából: az ú. n. kombinációs szabadalmaknál azoknak egyes elemei oltalmazva nincsenek, hanem azoknak az összeköttetése, vagyis az egyes elemeiknek összhatása van oltalmazva. Ha már most műszaki szempontból aggálytalanul meg is állapítható, hogy egyik-másik vagy akár valamennyi elem nem új, mert az a műszaki tudományban régóta ismeretes, szabadalomjogi szempontból hiba volna, a 'kombinációs szabadalmat újdonság hiánya miatt megsemmisíteni. Vagy pl. ha újdonság hiánya címén megtámadott szabadalomnál műszakilag meg állapi.ást nyerne az, hogy az a szabadalom nyomtatványokban ismertetve van, hiba volna a szabadalmat megsemmisíteni akkor, ha a találmány a bejelentéskor még új volt, miután szabadalomjogi elv, hogy „der Stand der Technik" a szabadalom bejelentése időpontjában mérvadó. Fontos szabadalomjogi elv érvénye-