Magyar jogi szemle, 1935 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 2. szám - A m. kir. Kúria ítélkezése szabadalmi és rokontermészetű ügyekben

58 A fentiekben igyekeztem kimutatni, hogy azok a törvényhelyek, amelyeket ainnalk 'az álláspontnak támogatására idézinek, hogy a felülvizsgálati bíróság feloldó végzése kötné imiagát a felülvizsgálati bíróságot is a későbbi eljárásban, helyes magyarázat ímellett <nefm! 'nyújtanak alapot ilynemű Ikötöttség megállapítására. Tu'ditomimlail nem1 léteznek más 'törvényes szabályok sem, amelyek eninek 'a kötöttségnelk ímegállapítására alapul szolgálhatnak, sőt nincsenek ilyen elvi és gyaikorlati szempointdk sem. Már pedig mindezek hiányában nem látható be, hogy miért legyen kötve iá felülvizsgálati bíróság lkésőbbi ítéletének hozatalában a feloldó végzlésban foglalt állásponthoz és miért ine érvényesíthetné szalbSadoin az anyagi igazság követélményeit. Nincs semmi akadálya ainnalk sem, hogy a félül vizsgálati bíróság téves álláspontját helyesbítse, vagy az előbb érvényben lévő, vagy helytelenül]! értelmezett jogszabály hélyett a Küria jogegységi tanácsa, vagy teljesülése általi alkotott kötelező újabb szabályt alkalmazza ítéletében. Említik a birói !tdkintélyt, amelynek kárára vollna, ha a felülvizsgálati bíróság megváltoztatná álláspontját. Ellenkezőleg, az rontaná a Ibirói tekintélyt, 'ha a bíróság az anyagi igazság hátrányára ragaszkodnék előbbi álláspontjához. A pervesztes fél könnyen a bírák kényelemszeretétének Vagy imakacsságának tulajdonítaná ezt. Akii ismeri bíráinknak ós elsősorban felsőbíróságaink tagjainak magas erkölcsi színvonallát és rendkívüli IkÖtelességszeretetét, az tudja, hogy ily gyalnu minden alapot nélkülöz. De épen biróságaink tekintélylén ék érdekében e gyanúnak árnyékát lis (kerülni kell. A jogegységi tanáos elvi döntése ezt a célt is szolgálhatja, ha eloszlatja a kétségeket akörül, hogy a bírónak ezen a téren is minden helytelenül feltételezett kötöttség mellőzésével szabadon Ikeresínie és érvényesítenie kell a jogszolgáltatás legfőbb délját: az anyagi igazságot. A M. KIR. KÜRIA ÍTÉLKEZÉSE SZABADALMI ÉS ROKONTERMÉSZETŰ ÜGYEKBEN. Irta: dr. Schuster Rudolf a m. kir. szabadalmi felsőbíróság ny. elnöke. Előrebocsátom, hogy az alábbi soraimban nem a Kúria Ítélkezésének egyes jogeseteit szándékozom imiegbeszélni, hanem ennek a magas ítélkezési forumnák — mondhatni — szervezeti kérdésével alkarok röviden foglalkozni. Tudjulk, hogy 1928. júl. 1-itől kezdve a iKúria Ítélkezik mint fellebbezési bíróság — utolsó fokon — az 1927 :XX. t.-c.-ben közelebbről körülírt szabadalmi ügyiékiben, még pedig ötös tanács-