Magyar jogi szemle, 1935 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 2. szám - A felülvizsgálati bíróság feloldó végzésének kötelező ereje

56 let hozatalára Ikónyszeríthetné. Hiszen egyes esetekben még « részitéletnek, sem tulajdonít a perrendtartás ennyire ímenő kötelező erőt. (Pp. 489. és 579. §.) A második törvényes (rendelkezés, amire ia kötöttslég szószólói hivatkoziniak, -a Pp. 543. §-a, amelynek 3. bekezdése szerint a fellebbezési, bíróság ia feloldó végzés következtében hozzá visszakerült ügyben az új eljárásban és határozathozatalban lallkialmazIkodni köteles a felülvizsgálati biróság álláspontjához. Azt mondják ugyanis, ha a felülvizsgálati biróság feloldó végzése ennyire [köti a fellebbezósii bíróságot, természetszerűleg kötnie Ikell ugyanily mértéiben miagát ia felülvizsgálati biróságot is, ment különben meg történhetnék, hogy a felülvizsgálati biróság csak azért változtatja meg a fellebbezési bíróságnak új Ítéletét, -mert az kötelességszerűen alkalimázkodott a felülvizsgálati biróság álláspontjához. Nézzük meg itehát közelebbről ezt az (érvet is. Már első pillanatra is feltűnik, hogy a Pp. 543. §-a csalk a fellebbezési biróság [kötöttségéről beszél. Ha általános törvónymagyarázati szabály, hogy aholl iá (törvény nem különböztet, ott mi sem Ikülönböztethetünlk: ép (oly .általános itörvényértélmező szabály az is, hogy 'ahol pedig a törvény igenis Ikülöinböztet, ott nekünk nem szabad 'a különböztetést elejteni. Ha a törvényhozó azt akarta volna, hogy ia felülvizsgálati biróság feloldó végzésiében foglailit álláspont nemcsak a fellebbezési biróságot, hanem a felülvizsgálati biróságot ifs kösse, anin'akt bizonyára kifejezést is adott volna. Minden bíróságinak az előtte folyamatban liévő per ítélet előtti szakában is lehet véleménye a perben megoldandó valamely kérdésről, &ö»l ez iá vélemény kifejezést is nyerhet egyes birói cselekményekben, de egyáltalában nem volna megokolható oly álláspont, hogy a biróság ezt a véleményét a tárgyaláson ikifejtett érvek és felvett bizonyítékok befolyása alatt meg nem változtathatná és Ítéletét oly véleményére vagy felfogására alapíthatná, amelyen a teljes peranyag összegyűjtése előtt volt. Már pedig ez íkövetkeznék be, ha a felülvizsgálati bíróság az új eljárásira és batározathozáirálra utasított fellebbezési biróság által létrehozott peranyag figyelembevétele nélkül, csakis az előzetes feloldó végziósben elfoglalt állásponthoz voLna kötve. Hivatkoznak erészben a kötöttség szószólói ia német és osztrák perjog szabályaira is, amelyek szerint a felülvizsgálati bíróság álláspontja, dacára annak, hogy ia törvény szövege csajk a fellebbezési bíróság kötöttségéről beszél, (inémet perrendtartás 565. §., osztrák perrendtartás 511. §.), mégis mind a 'két állam bírói gyakorlatában elfogadott tétel, hogy a felülvizsgálati biróság feloldó határozatában foglalt jogi álláspont nemcsak a fellebbezési biróságot, hanem magát a felülvizsgálati biróságot is a későbbi itéle;hozatalnál köti. Elfelejtik azonban, hogy mind a német, mind az osztrák felülvizsgálati biróság a feloldást nem