Magyar jogi szemle, 1935 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 2. szám - A felülvizsgálati bíróság feloldó végzésének kötelező ereje

53 Kétségtelen, hogy a bírói Ítélet akikor tölti ibe legjobban feladatát, az anyagi igazság érvényre jutását, ha la biró az ítélet hozatalában legjobb tudása és meggyőződése szerint jár el és ebben őt felesleges (alakiságok és megkötöttségek nem korlátozzák. Ép olyan kétségtelen azonban az is, hogy az Ítélkezés egyrészt bizonyos perpőlitikai szempontokból, másrészt az itéükezlés alapossága és egyöntetűsége végett korlátokhoz legyen kötve. Ezeket iá kötöttségeket a törvénynek világosan meg kell állapítana, mert ilyen törvényes korMt nélkül a biró (szabadom érvényesíti belátását. A szóban lévő kérdés megoldásánál is elsősriobám kutatni kell, vtajjon a törvény korlátozza-e a felülvizsgálati birót abban, hogy belátása és meggyőződése szerint alkossa imeg az ügy órdelmében végleges ítéletiét, ha az előző feloldó végzésben már állást (foglalt vlalamely irányban. Azok, akik azt állítják, hogy ia felülvizsgálati biró ilyen esetben nem ítléilkezhetik szabadon, hainem kötve van előző feloldó végzéslének álláspontjához, erészben hivatkoznak a Pp. 419. és 543. §-ára. Vizsgálnunk kell tehát, hogy ez a két szakasz csakugyan tartalmaz-e ilyen 'korlátozást, viagy nem. A Pp. 419. §-a azt mondja, hogy iá biróság, amennyiben a törvény kivételt nem tesz, az eljárás 'további folyamában Ikötve van saját végzéséhez. A törvény e szabály alól számos kivételt tesz. Ezek 'a kivételeik a végzések fontos csoportjait foglalják magukban. így a 419. §. maga kiveszi e rendelkezés alól az egyoldalú ikérelemire hozott elutasító végzést, a pervezetést tárgyazó végzést; a Ihirságot, pénzbüntetést, vagy elzárást rendelő végzést, a Pp. 276. §-,a pedig kiveszi az általános szabály alól a bizonyításit rendélő végzést. Azonkívül ia Pp. több más helyen is 'felsorol oly végzéseket, 'amelyekhez a ibiróság nincs kötve. A Pp. 419. §-a a gyakorlati alkalmazásban kétségekre ad okot. Kétséges elsősorban egyes végzéseiknél, hogy a kötöttségeit előidéző, vagy ez alól kivett végzések közé tartoznak-e. így például nem egy végzésniél vitatható az, hogy a pervezetés't tárgyazó végzések közé tartozik-e vagy nem. De különösen kétségre ad okot, hogy mit kell érteni az alatt, hogy a biróság kötve van saját végzéséhez, milynemű ez a kötöttség és meddig terjed az. Hogy ezt laz utolsó kétséget jobban megvilágítsam, visiszia kell térnem e szakasz alkotásának körülményeihez és szemügyre kell vennünk az egyes bírói határozatok áltál előidézett megkötöttség különböző nemeit és fokait. Általánosságban ez a megkötöttség többféle. Legerősebb az ítéleti jogerő, amelynek szabálya megtiltja a bírónak, még pedig mind az Ítéletet hozó bírónak, mind bármely más bírónak, hogy a jogerős ítéletben foglalt rendelkezés helyességét perújításon kívül vizsgálja. Kisebb mértékű megkötöttség az, 'aímelvet a kihirdetett — bár még nem j'ogerőis — Ítéletben foglalt határozat előidéz abban a perben, amelyben azt hozták. (Pp. 460. §.)