Magyar jogi szemle, 1935 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 2. szám - Felsőbirósági elnökök évnyitó beszédei

46 megváltozott viszonyok ugyanis elkerülhetetlenné teszik, hogy az örökiké mozgó és változó társadalimi és gazdasági 'élet helyes szabályozása érdiekében a 'törvényhozás átengedje hatáskörének egy részét laz állandóan fungáló, cselekvésre minden pillanatban kész végrehajtó hatalomnak. Ennetk az (átengedésnek jogi formája vagy egy általános jellegű, vagy esetre szóló átruházó intézkedés. Az átruházás keretében a kortmány alkot a törvényhozás nevében ós megbízásából jogszabályokat és a 'közjogi illetve közigazgatási bírásikodás szempontjából (helyesebben a bírói jogsegély szempontjából) nem (közömbös, hogy a parlamentáris jogalkotás menetében az újabb változás okozta hézagot intézményesen miként töltik ;ki. Nekünk, jogász-emberelkinek erre csak egy feleletünk lehet: töltsék ki úgy, hogy iaz parlamentáris nemzeti önkormányzatunk szempontjából alkotmányszerű legyen lés ne csökkentse, sőt növelje iá felhatalmazási rendelet alapján tett hatósági intézkedések'kel szemben la bírói jogsegély miértékét. Én ugyanis lényegében a népkópviseletet, forimlájában a parlamentáris (kormányrendszert alkotmányunk alappilléréül tekintem; mert éppen az országgyűlés az, amely mint nemzeti önkormányzatunlk képvisélete a miniszteri felelősségire vonás jogán át letéteményese és llegfőbb -ellenőrzője a szabadságjogoknak. Az angol mellett a mi alkotmányunk forrott össze legszorosabban ós intézményesen a parlamentárizmus tiszta elveivel és nekünlk ragaszkodnunk (kell ehhez a múltban gyökerező és bevált jogi intézményhez, 'amelynek ha megváltoztatását új helyzeitünk indokolná, úgy azt csak a megváltozott viszonyok Ikívánta (legszükségesebb mértékben tartom megengedhetőnek az óvatos előrehaladás irányában. * A múltra nézve megállapíthatjuk, hogy az elmúlt esztendő bíróságunk alkotmányjogi szerepében, szervezetében és feladatkörében nem hozott lényeges változást. A jövőre nézve pedig a rendeleti jog lés Iközigazgatási bíráskodás viszonya szempontjából a közigazgatási bíráskodás kiterjesztését kell kívánnunk a törvényben vagy törvényes felhatalmazás alapján tett összes olyan hatósági intézkedóselkikel szemben, amelyeik iközjogi ós közigazgatási vonatkozásúak. Az általános körülírás metódusával, elvi meghatározással kell megjelölni a 'közigazgatási íhiirói oltalom alá vont ügyeket. Ha magunkévá tesszük annak az elvnek helyességét, hogy az egyéni jogok független birói védelme nemcsák a magánjog terén szükséges, hanem a iközjog ós (közigazgatási jog területén is, akikor nem állhatunk meg a mai rendszernél, mely szerint a birói oltalom alá vihető ügyek csak mint sávok jelentkeznek a közjog és iá 'közigazgatási jog szinte beláthatatlan széles területén. Más kérdés az, hogy napjainkban időszerűnek mondhatjuk-e a különben helyes rendszer 'megvalósulására irányuló gyölkeres