Magyar jogi szemle, 1935 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 2. szám - Felsőbirósági elnökök évnyitó beszédei

45 t.-c. alkotta Ügyvédi Tanács a gyakorlatban fényesen bevált és méltán nagy tekintélyt vívott ki. A kir. Kúrián az 1934. október hó 1. napjától kezdve a 33.800/1934. I. M. számú rendelet értelmiében la villamosiművek ügyében eljáró különbiróság is allakult az 1931 :XVI. t.-c. értelmében. A m. kir. Kúria la reá váró nagyjelentőségű feladatoknak teljesem tudatában van lés ősi hagyományainak megfelelően mindezeknek a feladatoknak az új évben is teljes odaadással elegei kíván tenni. * * * Dr. Puky Endre, a m. kir. 'Közigazgatási Bíróiság emöke: Nagyméltóságú kir. Közigazgatási Bíróság! A világháború után sOk minden megváltozott; új nemzedék váltja fel a régit, amelynek már más Ítélete van közdntiéziményékről, azok jelentőslégéről és 'szervezetük helyes módjairóü; más nézete van az állam nemzeti jellegéről, a fiaji állaimról, sok tekintetben erkölcsről, vallásról és jogról is. Hogy ezek közt osak a mi biróságunk hatáskörébe tartozó alkotmányjogi, közjogi és közigazgatási jogi kérdések területéről a legfontosabbakat említsem: Európaszerte azt látjuk, hogy a köz jogioknál mindjobban előtérbe nyomul azok kötelességi jellege; a parlamentárizmus gyengül, a törvényhoziás súlya csökken; sok helyen a népképviseleti rendszert az érdekképviselet váltja fél; a végrehajtó hatalom túlsúlyra tesz szert a törvényhozás felett, hajlamos magához ragadni a törvényhozás jogszlabályalikotási hatáskörét, halad a diktatórikus irány felé. A ínyilván-jogok természetéről ilyképen megváltozott nézetek természetesen az állam jogi berendezkedésében is kifejezésre jutnak és így érintik a közjogi és köziigazgatási bíráskodást is. * A törvényhozás klasszikus formája: a partaimentárizmus mindinkább veszít eredeti jellegéből és közjogi jelentőségéből. A különbség csak az, hogy egyes országokban még nem vonták le ennék konzekveineiáiit a közjogi berendezkedésben, míg máshol ia népképviseleti alapról áttértek a rendi képviselet, a szindikális állam, a korporációs vagy diktatórikus alkotmány új rendszerére. Ezek megitélésénél nem lehetünk elég óvatosak; nemcsak azért, mert nézetem szerint sok helyen kipróbált rendszer biztos pilléreit döntik ki, hanem mert egy nemzet állami berendezkedését sohasem szabad egy imásik nemzet faji és történeti sajátságain alapuló megítélés szeriint helyeselni vagy helytelenítem. De még ott is, fahtol fennmarad a parlamentáris törvényhozás formája, lényegében bekövetkezik hatáskörlének szűkítése. A