Magyar jogi szemle, 1935 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 2. szám - Felsőbirósági elnökök évnyitó beszédei

44 kiváló elődömnek működése nyomán legfelsőbb Ibir óságunk testületében a történelmi hagyományokhoz képest uralkodik. A m. kir. Kúria (munkájának iszámszerű adatait a teljes ülés későbbi folyamán terjesztem imiajd <elő, most asialk (nagyjában Utalok arra, hogy a büntető ügyszakban laz ügyforgalom alig változott, a polgári ügyszakban bár nem jelentékenyen, de mégis ősökként. A im. kir. Kúria ia polgári ügyek elintiézsében az elintézés ütemét tekintve lényegesen haladt, azonban ez a gyorsaság még mindig nem érte el a gyakorlati (életnek megfelelő ütemet. Hogy ez az eredmény még eddig be nem következett, az netm a 'kir. Kúria bíráin miúlt, ment az eredmények rszániszerint is odaadó munkásságról tesznek tanúságot. A törvényhozás (munkájában fel lehet ismerni a kormányának munkatervében foglalt azt a törekvését, hogy minél kevesebb jogszabály alkiottassék. Országos Törvénytárunkból kitűnik az a mérséklés, hogy m\am törekszik mindenáron új jogszabályok 'alkotására. Az elmúlt évben hozott törvényeik közül az igazságszolgáltatást érinti iaz Ügyvédi Rendtartás újabb módosításáról, továbbá a zugirászatról szóló törvény (1934:11. ós III. t.-c.). Gazdasági helyzetünk azonban még mindig szükségessé teszi törvényes felhatalmazás alapján <a kormány-rendeletek kibocsátását. Ámbár jogállamban & Tendéletekketl való kormányzás nem mutatkozik kívánatosnak, onégis a már említett gazdasági viszonyok miatt ez idő szerint a rendeleti intézkedések mutatkoznak célszerűöknek. Amint azt az 1934 :XV. t.-c. indokolása az 1931: XXVI. ;t.-c. (indokaira utalással ki is emeli. Gazdasági viszonyaink kényszerítik a kormányzatot arra is, hogy az elkerülhetetlen takarékossági célzatnak megfelelően a birói eljárást fokozatosan átalakítsa, ami esetleg a bírói szervezet átalakítását is miaga után vonhatja. Ezzell kapcsolatban kell azonban reá mutatnom arra, amit már hivatali elődöm ismételtem kiemelt, hogy a racionalizálás jelszava alatt még a gondolata se merüljön föl oly reformnak, amely egységes birói szervezetünknek egyik-másük alkotó részét végszükség és célszerű pótlás nélkül megsemmisíteni kívánja; ez a birói szervezet maradjon szdkiavára a jognak és igazságnak, különösen is ne tördeljük le sok százéves Kúriánknak olyan ékességeit is, amelyek alkotmányunk új fejlődésével is teljesen összeférnek. A kir. Kúriának teljes lelkinyugialomra van szüksége, hogy az egyes felmerült esetekben az itélkeziés alaposságának veszélyeztetése nélkül járhasson el és teljesíthesse azt a nagy feladatát, amely jogegységi tanácsainak működésiében egész jogéletünket irányítja. Természetes, hogy a döntvények és elvi határozatok túltengósctől óvakodnunk kell. A m. kir. Kúria feladatának, munlkaterhének megemlítésénél nem hagyhatom figyelmen kívül az Ügyvédi Tanács munkáját, amely évről-évre 'növekvő feladattal küzd ímeg. Az 1907:XXXIV.