Magyar jogi szemle, 1935 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 7. szám - Értéktartás?

7 aranypengővel egyenlőnek venni. Ami a gyakorlatban annyit jelent, hogy pl. arany-font, arany-dollár esetében a font és a dollár régi, akkori pengő-árfolyama az irányadó, amikor a font és a dollár még nem távolodott el az aranyalaptól. És veszteség' az „értéktartás" szempontjából csak az és annyi, amennyire a pengő távolodott el közben az aranytól. Hogy a mai jog az aranykauzulát ebben az értelemben teljes érvényűnek elismeri, ez nem vitás sem a bírói gyakorlatban, sem az irodalomban, de még a válságjogi rendeletekben sem, mert pl. a 7600/1933. M. E. és a 16301/1933. M. E. sz. rendelet az „aranydollárban, vagy a dollár meghatározott időpontbeli pénzlábára való utalással'* meghatározott kötelezettségekre vonatkozóan speciális intézkedést látott szükségesnek. iKivétel: Ismét a transfermoratorium alá eső követelések, amelyekre szintén le kell tenni, anélkül, hogy az datio in solutum lenne. A leteendő összeg azonban itt is azoknál a valutáknál, amelyek az aranytól eltávolodtak, nem az u. n. arany-rendelet alapján kiszámítandó aranyérték, hanem a jelenlegi papírértékük. Vagyon vagy vagyontömeg bírói feloszlatásánál azonban — az arany-klauzula bíróilag elismert volta (következtében — nyilvánvalóan az aranyérték veendő számításba mind a kifizetésnél, mind a kifizetés és bírói letétben való visszatartás közötti megosztás esetében. További kivétel az arany-dollár (7600/1933. M. E. és 16301/ 1933. M. E. sz. rendeletek), amelynél ugyancsak a papír-dollárnak megfelelő értéket kell „letenni". A vonatkozó 7600/1933. M. E. sz. rendelet nélkülözi azt az intézkedést, hogy ezek a letételek ,,a hitelező jogát a követelés mennyisége tekintetében nem érintik". Ez a kérdés tehát nyitott8). Viszont bírói felosztásnál a mai helyzetnek megfelelő (aranypengő = pengő) teljes összegében, — vagyis 0.26315789 gramm finom aranyat számítva egy pengőre — kell az aranydollárt számítani és a teljes követelésből kell a papír és rany érték közötti különbözetet bírói letétben visszatartani, hacsak az érdekeltek a felosztásban meg nem egyeznek. Vagyis megegyezés hiányában nem csak a válság alatt lejárt követelések megfelelő részét kell bírói letétben visszatartani, hanem annak a követelésnek a megfelelő részét is, amely egyéb valuta esetében az 1290/1933. iM. E. sz. rendelet 5. §-ának 1. bek. szerint teljes egészében kifizetendő. A 4. sz. alatt csoportosított esetek jogi helyzete a legvitatottabb. A 2. sz. alatt idézett Curiai ítéletekkel tulajdonképen el volna intézve ez a csoport is, mert, ha a külföldi pénznem fo8) Hogy ez a „letétel" sem teljesítés, ugy vélekedik: Dr. Schwarz Tibor: Az aranyzáradék joghatálya figyelemmel a 7600/1933. lM. E. sz. rendeletre című cikkében (Kereskedelmi Jog. XXX. évf. 8—9 szám) és Dr. Görög frigyes: Transfermoratorium cimű ott idézett cikkében (Polgári Jog. 1932. iamr'u