Magyar jogi szemle, 1935 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 7. szám - A berlini büntetőjogi világkongresszus

282 A birodalmi kormány az osztályülések céljaira a Reichstag monumentális épületét, a teljes ülések céljaira pedig az 1933. év óta a birodalmi gyűlés színhelyéül szolgáló Kroll-Opert bocsátotta rendelkezésre. A teljes ülések keretében a német jogászság hivatalos vezetői több rendkívül nagyérdekü előadásban tájékoztatták a külföldi jogászokat a német büntetőjog forradalmi újjászületéséről, a készülő uj Btk. irányeszméiről, a politikai és szociális világnézet és a büntetőjog-politika közti eszmei egymásrahatás problémáiról. Gürtner, Frank, Göbbels birodalmi miniszterek, Freisler államtitkár ez előadásai nemcsak rendkivül érdekesek és tanulságosak voltak, de közvetlen bepillantást nyújtottak a gyors iramban befejezés felé közeledő német büntetőjogi reform jogpolitikai és jogbölcseleti alapjaiba, eszmeforrasztó kohójába. A kongresszus jelentőségére jellemző, hogy a német kormány fogadóestélye a császári palota pompázatos dísztermeiben zajlott le, míg az ünnepségek záróaktusa Berlin városának a Rathaus termeiben rendezett fogadása volt. Rendkivül tanulságosak és emlékezetesek azon kirándulások, melyek során a kongresszus résztvevői több nagy letartóztatási intézetet (Tegel, Brandenburg, Plötzensee, Moabit stb.) tekinthettek meg. E kirándulás során már az uj egységes birodalmi büntetésvégrehajtási törvény (Strafvollzugsgesetz vom 14. V. 1934) gyakorlati alkalmazását mutatták be a külföldi érdeklődőknek.3) A hivatalos delegátusok egyéb, délnémetországi fegyintézetek látogatására is meghivattak a kormány által. Végül még megemlítendő,, hogy a kongresszus elfogadta az olasz királyi kormány meghívását és jövő kongresszusát öt év múlva Rómában rendezi. A bizottság uj elnöke G. Novelli, semmitőszéki osztályfőnök, a büntetőintézetek legfőbb vezetője lett. A kongresszus alkalmából számos német jogi folyóirat díszes különszámokkal ajándékozta meg a résztvevőket. Nagyszámú értékes tanulmány szolgálja a német büntetőjog uj világszemléletének a külfölddel való megismertetését. E mellett több folyóirat külföldi jogászok cikkeit is iközölte, melyben saját jogfejlődésük haladásáról számolnak be. A magyar büntetőjog fejlődéséről, valamint jogintézményeink ujabb kialakulásáról két tanulmány számol be.4) 3) Érdekes összehasonlításra nyilt alkalmam az 1930. évi állapotokká], midőn ugyanezen intézeteket látogattam végig. Az akkori álhumánus, túlzottan radikális, a büntetés lényegét szinte megtagadó rendszerrel szemben ismét egészségesebb irányzat kerekedett felül; a megtorlás eszméje, a szigorú fegyelmezés és komoly büntetésvégrehajtás célkitűzései mellett a börtönügy fejlődése, modernizálása és technikai megújulása tovább folyik. 4) „Aus dem ungarischen Strafrecht", Zeitschrift f. d. gesamte Strafrechtwissenschaft, Bd. 55, Heft 2—3. „Über die Gefangenen- und Entlassenfursorge in Ungarn", Monatsblátter für Gerichtshilfe etc. Bd. 10, Heft 11. A két tanulmányt felkérésre jelen sorok írója készítette.