Magyar jogi szemle, 1935 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 7. szám - A hatóság előtti rágalmazás a bírói gyakorlatban

283 A kongresszus legfontosabb eredményét abban lehet összefoglalni, hogy módot nyújtott a kongresszus ülésein és magánösszejöveteleken a nemzetközi tudományos és személyes kapcsolatok legszélesebbkörü kiépítésére és megerősítésére. Megállapítható, hogy — különösen a vendéglátó nemzet jogászvilága részéről — a legmelegebb érdeklődés nyilatkozott meg Magyarország és jogfejlődése iránt. Nyelvünk okozta tudományos elszigeteltségünk mellett különösen értékes nemzeti jogkulturánk és büntetőjogi tudományos fejlettségünk megismertetése a külfölddel. Ennek a célnak a szolgálatában a kongresszuson és azon kivül lehetővé vált közvetlen eszmecsere és baráti kapcsolatok szövődése feltétlenül örvendetes eredménynek mondható. Általános szempontból tekintve pedig, a kongresszus a kölcsönös megtermékenyülés gazdag gyümölcseit eredményezte. A külföldi jogászok közvetlen közelről ismerhették meg és tanulmányozhatták a legújabb német büntetőjogi eszmei evolúció gondolatkörét, eredményeit és értékeit, a német jogászok pedig a külföldiek kritikai állásfoglalását gyümölcsöztethetik további jogfejlődésük során., A HATÓSÁG ELŐTTI RÁGALMAZÁS A BÍRÓI GYAKORLATBAN. Irta: dr. Szűcs János kir. büntető törvényszéki biró. A becsületvédelmi törvény (1914 :XLI. t.-c.) hatálya óta eltelt húsz esztendő alatt a birói gyakorlat a törvényszöveg kapcsán keletkezett rendkívül sok probléma tekintetében állást foglalt s rámutatott a törvény hiányosságaira, illetőleg egyes olyan szövegrészeire, amelyek túlságos zártságuknál fogva akadályai annak a célnak, amit a törvény kitűzött, t. i. a becsület hathatós megvédésének. » Cikkem keretében pusztán az idézett törvény 20. §-a alá eső hatóság előtti rágalmazás vétségével foglalkozom. Ennek során is csak arra akarok kitérni, hogy egyes nagyfontosságú kérdésekben a m. kir. Kúria útmutatásai alapján a gyakorlat milyen irányban jegecesedett ki; egyúttal rá szeretnék mutatni arra is, hogy a becsületük megvédése érdekében a bírósághoz fordulók legtöbb sérelme éppen a hatóság előtti rágalmazás vétségének elbírálásánál keletkezik. Ugyanis e szakasz mai szövegezése és a szigorú törvénymagyarázat kapcsán kialakult birói gyakorlat: nem mindig alkalmas arra, hogy a teljességgel alaptalan és gondatlan feljelentések sokszor mérhetetlen erkölcsi és anyagi kárt szenvedett alanyain esett sérelmet megtorolja. A statisztika szerint a iBv. 20. §-a jelentőségben messze túlszárnyalja a Btk. 227. §-át (hamis vád); mert a felmentettek (illetőleg azok, akikkel szemben az eljárást megszüntették) ellen