Magyar jogi szemle, 1935 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 7. szám - A berlini büntetőjogi világkongresszus

280 dés megvitatása során — ugy a bizottságban, mint a teljes ülésen — az ellentétes világnézeti állásfoglalások és az alapvető tudományos felfogásbeli eltérések oly heves és itt-ott éles vitára vezettek, mely a megegyezés lehetőségét többször teljesen kizárni látszott. E két kérdés vitájáról ezért röviden már most meg kell emlékeznünk. A sterilizáció és a kasztráció bevezetésének kérdése talán egyik legégetőbb és legtöbbet vitatott problémája a modern kriminálpolitikai fejlődésnek. A megengedhetőség és célszerűség kérdése sok tekintetben nem-büntetőjogi (vallási, erkölcsi, állambölcseleti, örökléstani, orvosi stb.) szempontoktól és értékelésektől függ, ami az egységes állásfoglalást rendkivül megnehezíti. A Német Birodalom 1933. jut. 14. törvénye az eugenikai sterilizációt, 1933. nov. 24. törvénye pedig a sexuális okból bűnözők fakultatív kasztrációját vezette be. Mig az angol-amerikai, valamint az északi országok a beavatkozások megengedhetőségét inkább célszerűségi szempontok szerint döntik el, addig az európai és a délamerikai latinfajú államok annak bevezetését — nyilván a katholikus világnézeti állásfoglalás hatása alatt is — többé-kevésbbé mereven elutasítják. Angyal Pál beküldött, referátumában — hasonlóan az 1934. év nyarán az esztergomi Katholikus Egyetemen tartott előadásai során elfoglalt álláspontjához — csupán a bebizonyithatóan beteges nemi ösztönből bűnöző közveszélyes egyénekkel szemben biztonsági intézkedésként alkalmazott kasztráció bevezetését fogadja el, megfelelően szigorú előfeltételek és megfontolt végrehajtási módozatok törvényi biztosítása mellett. A kérdés főelőadója, F. Naville, genfi egyetemi professzor e beavatkozások foganatosítását eugenikai' közegészségügyi és kriminálpolitikai szempontból hasznosnak, orvostudományi szempontból pedig megalapozottnak jelentette ki. Ezzel szemben számos felszólaló rámutatott azon aggályokra és veszélyekre' melyektől tartani lehet, többen pedig világnézeti és politikai szempontból utasitották el a sterilizáció bevezetését. IVégül az osztályülés elfogadta a következő javaslatot: a kasztrációnak kriminálpolitikai célú alkalmazása sexuális bűnözőkkel szemben, úgyszintén a sterilizációnak eugenikai vagy egészségügyi okból való foganatosítása az operáció alá vett egyén beleegyezésével: feltétlenül kívánatos és orvostudományi szempontból megalapozott. A kényszerkasztráció az illető államban fennálló biztonsági intézkedésekhez hasonlóan nyerhet alkalmazást. Az eugenikai indokoltságú kényszersterilizáció pedig ajánlható megelőző intézkedés, tekintettel arra, hogy ezáltal csökkent értékű egyének száma, kik közül a bűnözők jórésze kikerül, a jövőben csökkenthető lesz. Végül szükséges, hogy az egyes nemzeti törvényhozások feltétlen biztosítékát nyújtsák annak a követelménynek, hogy a kényszerű kasztráció és sterilizáció a legnagyobb elővigyázattal foganatosíttassék és csupán megfelelő