Magyar jogi szemle, 1935 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 7. szám - A berlini büntetőjogi világkongresszus

278 másik felöleli a még vajúdó, de Németországban már kialakuló uj büntetőjogi szemlélet sok vitára alkalmat adó problémáit. A kérdések előkészítésére felkért szakemberek közel száz­ötven francia nyelvű referátumot küldtek be a Titkárságnak, mely azokat kinyomatva a kongresszus résztvevőinek rendelke­zésére bocsátotta. E referátumok rövid terjedelmük mellett is — átlagosan 8—12 oldal — igen értékes anyagot nyújtanak; többnyire sűrített formába öntött megnyilatkozások és elvi állásfoglalások, melyek mögött azonban nem ritkán hosszas és beható tudományos vizsgálatok és évtizedes gyakorlati tapasz­talatok rejlenek. E helyütt szerzőik felsorolása még példaképen sem lehetséges, de annyi megállapítható, hogy a bűnözés elleni harc nemzetközi vezérkarának legkiválóbb reprezentánsai, a tudományos kutatók, a törvényalkotás irányitói, a jogalkalma­zás és büntetésvégrehajtás avatott vezetői szerepelnek soraikban. A kongresszust méltán nevezhetni világkongresszusnak, 50 állam mintegy 1000 képviselője vett részt azon. örömmel kell megállapítani, hogy soraikban magyar jogászok is szerepel­tek; a tudományos előmunkálatok szerzői közt pedig ott talál­juk a magyar büntető jogtudomány oly kiválóságait, kiknek nevét és munkásságát a külföld is nagyraértékeli. |A kidolgozott kérdések sorrendjében haladva, a következő magyar szakemberek munkálatai szolgáltak a tárgyalások alap­jául: Finkey Ferenc koronaügyész, egyet, professzor: mily ha­táskörrel ruháztassák fel a büntetőbiró a büntetések végrehaj­tása során? (I. osztály 1. kérdés). Bálás P. Elemér ikir. kúria biró, egyet. m. tanár: mily módozatok ajánlatosak az u. n. monstreperelk rövidebbé tételére? (I. 2.). Rácz György egyet, szemináriumi adjunktus, ügyvéd: a bűntettes nevelésének és javításának célját szolgáló büntetés végrehajtási módszerek (a végrehajtásnak nagymértékben humánusabbá tétele, messzemenő kedvezmények, a kényszerintézkedések erős enyhítése a foko­zatos büntetésvégrehajtás során) alkalmasak-e a kívánt ered­mény elérésére ? (II. 1.) Rusztek Lajos, a váci fegyház v. igazga­tója: a mezőgazdasági és ipari munkanélküliségi mily hatást gya­korol a foglyok munkáltatására és az abból származó káros kö­vetkezmények kiküszöbölése mikép történhetik? (II. 2.). Hor­vátth Dániel igazságügymin. osztályfőnök: miben különbözzék a szabadságvesztésbüntetések végrehajtása a szabadságelvonás­sal járó biztonsági intézkedések végrehajtásától? A fokozatos rendszer alkalmazható-e az utóbbiak végrehajtásánál is? (II. 3.) Angyal Pál egyetemi ny. r. tanár: a kasztrácio, illetve a vasecto­mia vagy salpingectomia formájában véghezvitt sterilizáció mely esetekben és mily elvek szerint nyerhet alkalmazást a modern büntetőjog rendszerében? (III. 1.) Isaák Gyula kir. főügyészhe­lyettes: kivánatos-e oly büntetőjogi szabályok bevezetése, me­lyek lehetővé teszik, hogy a bíró hivatásuk és foglalkozásuk gyakorlásától eltilthasson oly személyeket, akik bűncselekményt

Next

/
Thumbnails
Contents