Magyar jogi szemle, 1935 (16. évfolyam, 1-10. szám)
1935 / 7. szám - A berlini büntetőjogi világkongresszus
278 másik felöleli a még vajúdó, de Németországban már kialakuló uj büntetőjogi szemlélet sok vitára alkalmat adó problémáit. A kérdések előkészítésére felkért szakemberek közel százötven francia nyelvű referátumot küldtek be a Titkárságnak, mely azokat kinyomatva a kongresszus résztvevőinek rendelkezésére bocsátotta. E referátumok rövid terjedelmük mellett is — átlagosan 8—12 oldal — igen értékes anyagot nyújtanak; többnyire sűrített formába öntött megnyilatkozások és elvi állásfoglalások, melyek mögött azonban nem ritkán hosszas és beható tudományos vizsgálatok és évtizedes gyakorlati tapasztalatok rejlenek. E helyütt szerzőik felsorolása még példaképen sem lehetséges, de annyi megállapítható, hogy a bűnözés elleni harc nemzetközi vezérkarának legkiválóbb reprezentánsai, a tudományos kutatók, a törvényalkotás irányitói, a jogalkalmazás és büntetésvégrehajtás avatott vezetői szerepelnek soraikban. A kongresszust méltán nevezhetni világkongresszusnak, 50 állam mintegy 1000 képviselője vett részt azon. örömmel kell megállapítani, hogy soraikban magyar jogászok is szerepeltek; a tudományos előmunkálatok szerzői közt pedig ott találjuk a magyar büntető jogtudomány oly kiválóságait, kiknek nevét és munkásságát a külföld is nagyraértékeli. |A kidolgozott kérdések sorrendjében haladva, a következő magyar szakemberek munkálatai szolgáltak a tárgyalások alapjául: Finkey Ferenc koronaügyész, egyet, professzor: mily hatáskörrel ruháztassák fel a büntetőbiró a büntetések végrehajtása során? (I. osztály 1. kérdés). Bálás P. Elemér ikir. kúria biró, egyet. m. tanár: mily módozatok ajánlatosak az u. n. monstreperelk rövidebbé tételére? (I. 2.). Rácz György egyet, szemináriumi adjunktus, ügyvéd: a bűntettes nevelésének és javításának célját szolgáló büntetés végrehajtási módszerek (a végrehajtásnak nagymértékben humánusabbá tétele, messzemenő kedvezmények, a kényszerintézkedések erős enyhítése a fokozatos büntetésvégrehajtás során) alkalmasak-e a kívánt eredmény elérésére ? (II. 1.) Rusztek Lajos, a váci fegyház v. igazgatója: a mezőgazdasági és ipari munkanélküliségi mily hatást gyakorol a foglyok munkáltatására és az abból származó káros következmények kiküszöbölése mikép történhetik? (II. 2.). Horvátth Dániel igazságügymin. osztályfőnök: miben különbözzék a szabadságvesztésbüntetések végrehajtása a szabadságelvonással járó biztonsági intézkedések végrehajtásától? A fokozatos rendszer alkalmazható-e az utóbbiak végrehajtásánál is? (II. 3.) Angyal Pál egyetemi ny. r. tanár: a kasztrácio, illetve a vasectomia vagy salpingectomia formájában véghezvitt sterilizáció mely esetekben és mily elvek szerint nyerhet alkalmazást a modern büntetőjog rendszerében? (III. 1.) Isaák Gyula kir. főügyészhelyettes: kivánatos-e oly büntetőjogi szabályok bevezetése, melyek lehetővé teszik, hogy a bíró hivatásuk és foglalkozásuk gyakorlásától eltilthasson oly személyeket, akik bűncselekményt