Magyar jogi szemle, 1935 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 7. szám - A berlini büntetőjogi világkongresszus

277 nyitó személyiségeit. Csak az elmélet és a gyakorlat, a tudomány és az élettapasztalatok ilyetén együttessége teremtheti meg a kongresszusok eredményes gyümölcseit, melyek tudományos megalapozásuk mellett elsősorban a gyakorlati megvalósulás és felhasználás céljait kívánják szolgálni. Érdekes feladat volt az eddigi kongresszusok határozatainak tényleges hatását és megvalósulását történetileg kimutatni és egybeállítani; e helyen természetesen még csak a tárgyalt problémák felsorolására sincsen mód2). A most ismertetendő kongresszus színhelye Berlin, a Német Birodalom hatalmas fővárosa- az európai kontinens legnagyobb városa volt. Különös jelentőséggel bir, hogy időpontja összeesik a német büntetőjog nemzeti ideológiai újjászületésével, az uj német birodalmi büntetőtörvénykönyv megalkotásának előestéjével. | Ki kell emelni, hogy amint a németség politikai, gazdasági és kulturális életének mindent átfogó, öntudatosan nacionalista forradalmi megújulásával egyáltalán nem ellenkezik a készség és jóindulat a nemzetközi kulturális együttműködésben való részvétel iránt, ugyanígy a hangsúlyozottan világnézeti alapokon nyugvó, az adott politikai ideológiával szervesen egybefüggő német büntetőjogfejlődés és jogalkotás irányítói, tudományos és gyakorlati téren szereplő vezérférfiai a legteljesebb érdeklődéssel és buzgósággal vettek részt a nemzetközi kongresszus munkálataiban és a problémáknak a sok tekintetben eltérő kriminálpolilikai álláspontot képviselő külföldi jogászokkal való közös megvitatásában. A résztvevők általános felfogását tükrözi az a megállapításunk, hogy a kongresszus a mai válságos politikai és gazdasági helyzetben is kitűnően sikerültnek mondható; ugy tárgyalásainak magas színvonala és eredményessége, mint pedig a kongresszus szervezeteinek kifogástalan működése, valamint a fényes külső megnyilatkozások biztosították e kongresszus maradandó sikerét és a résztvevők háláját a Bizottság vezetősége, valamint a német kormány áldozatkészsége és támogatása iránt. A tárgyalások napirendjén 12 kérdés szerepelt, a büntetőjog, eljárásjog és a büntetésvégrehajtás köréből. Közülük egyik2) Lásd idevágóan Finkey: Büntetéstani problémák. 1934, 186—187. lapjait, továbbá Eberhardt Schmidt összeállítását a Zeitschrift f, d. gesamte Strafrechtswissenschaft, 1935. évf. 177—300 lapjain. Nálunk talán még emlékezetes a budapesti (1905.), a washingtoni (1910.) kongresszus; ezután a világháború okozta kényszerszünet után 1925-ben Londonban tartatott meg -a következő kongresszus, melyen Magyarországot Rottenbiller Fülöp igazságügyi min. államtitkár, Lázár Andor ügyvéd, jelenlegi m. kir. igazságügyi miniszter és Horvátth Dániel, jelenleg miniszteri osztályfőnök képviselte. Utóbbi lapunk hasábjain annak idején a kongresszus lefolyásáról, főként pedig a határozatlan tartamú szabadságvesztésbüntetések problémája körül kialakult vitáról nagyérdekű tanulmányban számolt be (lásd M. Jogi Szemle, 1926. évf. 146. és 187. lapok). A következő kongresszus Prágában tartatott meg (1930.)