Magyar jogi szemle, 1935 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 7. szám - A berlini büntetőjogi világkongresszus

276 dokolt annak lefolyásáról és eredményeiről a magyar jogászközönséget is tájékoztatni. Annál inkább kívánatos ez, mert elfogulatlanul megállapítható, hogy e világkongresszuson Magyarország is méltó módon szerepelt és annak irodalmi előkészítétésében hazánk legkiválóbb kriniinalistái vették ki részüket. Tájékoztatásul meg kell említeni, hogy a különböző büntetőjogi és börtönügyi egyesülések közül kétségkívül a legelőkelőbb és legjelentékenyebb helyet az állandó Nemzetközi Büntetőjogi és Börtönügyi Bizottság (Gomission Internationale Pénale et Pénitentiaire) foglalja el. E bizottság jelentősegét elsősorban annak köszönheti, hogy tagjai maguk az egyes államok, illetve hivatalos delegátusaik; kebelébe tartoznak az összes kulturállamok, jelenlegi számuk 32. Alapításától kezdve (1872. londoni kongresszus- amelyen hazánkat Csemegi Károly képviselte.), mind a mai napig a nemzetközi jogkulturális együttműködést semmiféle politikai elfogultság vagy gyűlölség nem zavarta meg. Eleinte kizárólag börtönügyi kérdések, fokozatosan azonban általános büntetőjogi és eljárásjogi problémák nemzetközi megvitatását tűzte ki céljául. Munkakörét négy osztályba sorozva végzi, ezek: büntetőjogi törvényhozás, börtönügyi igazgatás, megelőző intézmények és a fiatalkorúak ügyei. A Bizottság elnöke öt év óta Edwin Bumkc, a Reichsgericht elnöke, alelnöke lord Poíwarth, főtitkára pedig hosszá évek óta Simon vein der Aa volt groningeni professzor. Állandó irodája Bernben székel, ez adja ki a Recueil de Documents cimű büntetőjogi adattárat és folyóiratot, mely a világ büntetőjogi fejlődésének joganyagát tételesjogi összeállításokban és önálló tanulmányokban feldolgozva közli1) Legfontosabb megnyilatkozásai azonban ez ismertetett nemzetközi szervezetnek az ötévenként tartatni szokott nemzetközi kongresszusok, melyek közül az idén immár a Xí.-ről kell megemlékezni. Európa és Amerika különböző nagyvárosaiban tartattak meg a büntetőjogi együttműködés e nagyjelentőségű demonstrációi, melyek befolyása a tudomány fejlődésére, a jogalkotásra és a modern börtönügy kialakulására egyaránt igen értékesnek mondható. A kongresszus tárgyalásainak napirendjére tűzött problémák már jóval a kongresszust megelőző időben, a Bizottság vezetősége részéről a világ minden tájékáról felkért szakemberek által u. n. rapporlokban (jelentések) feldolgoztatnak és e kellő időiben nyomtatásban megjelent rapportok adják a kongresszusi munka anyagát és szolgálnak a viták alapjául. A kongresszus ez előmunkálataira felkértek közt ott találjuk az egyetemek és főiskolák professzorait, az igazságügyminiszteriumok főtisztviselőit, a börtönügyi igazgatás és a nagy letartóztatási intézetek vezetőit, a büntetőigazságszolgáltatás és a rendőrhatóságok irá!: A magyar büntetőjog háború utáni fejlődéséről szóló francia nyelvű tanulmányt jelen sorok írójának tollából lásd Recueil 1934. Vol. III. livr. 3.