Magyar jogi szemle, 1935 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 7. szám - A döntvény "visszaható" ereje. 1. [r.]

265 törvényhozó a meglevőt újjáalakítja,- addig a jogegységi döntés csak a jogegységet kívánja helyreállítani, tehát elvileg a meglevőnek körében marad meg, a hatályos jogra támaszkodik vagy a hatályos jogot fejti ki, ha ez még nem történt volna meg, vagy ha szükség van a félremagyarázással szembeállítani a helyes álláspontot. Végre az is tárgya lehet a jogegységi döntésnek, hogy rámutasson arra, mi folyik a jogrend egészéből olyankor, amikor hiányzik a tételes jogszabály. De ez még mindig nem új formálisan, habár látszólag —materialiter — új is. Fenamenológiailag nem lehet újról beszélni ilyankor, csak empirikusan. Lényegileg már meg volt az újnak látszó jogtétel, csak nem jutott térben és időben érzékelhető jelek útján kifejezésre. Ám a törvényhozás alkotása fenomenológiailag is újat hoz, ha szembefordul az eddig hatályos joggal és nem csupán a már fennálló szokásjogot legalizálja. A jogegységi döntés sohasem fordulhat szembe a hatályos joggaV ami újat ad, az csak új reformul ázás, de nem új jog. A döntvény csak önmagával fordulhat szembe a hatályos joggal: ami újat ad, az csak új szabott úton és módon. A döntvény csak formula: új formulája egy meglévő vagy a 'jogrendszer egészéből kiolvasható avagy legalább a hatályos jogrenddel megjérő elvnek. Annak a felfogásnak támogatására, hogy a döntvény alkotás közjogi (közigazgatási) funkció, legyen szabad hivatkoznunk Grosschmid Bénire, aki Jogszabálytanában (Magánjogi előadások] világosan különbséget tesz a törvényhozás és a döntvényalkotás közt, de különbséget tesz a döntvényalkotás és a bíráskodás közt is. Ebben az utóbbi tekintetben élesen kidomborítja a különbséget Grosschmid a következőkben: „A nyilatkozó Curiát . . . ugyanis úgy kell felfognunk, mint az Ítélkező Curiának mintegy a fölöttes hatóságát . . . Amely fórum ugyanis a másiknak s illletőleg valamely másiknak utasítást adhat abban az irányban, hogy valamely jogi szabályt vagy tételt illetőleg elvet így vagy amúgy fogjon fel; s illetőleg valamely törvényt így vagy amúgy értelmezzen és alkalmazzon; s ezen utóbbi fórum az ekként vett utasítást követni és ahhoz alkalmazkodni köteles, függetlenül attól, hogy egyetért-e ő az utasításnak foglalatjával vagy sem, s illetőleg találkozik-e az utasításban kifejezésre jutó felfogás az ő véleményével vagy sem: az a fórum a másiknak, vagyis az utasításadásra hivatott és jogosított fórum az utasítást követni tartozó és köteles fórumnak nyilvánvalóan és csakugyan nem egyéb, mint fölöttes fóruma." (777., 778. 1.). Grosschmid tehát élesen szembeállítja a döntvényalkotó Kúriát az Ítélkező Kúriával. Részünkről a kétféle funkció természetét is szembeállítottuk a fentebbiekben. De alább rá fogunk mutatni arra is, hogy Grosschmid szintén megkülönbözteti a törvényalkotó funkciót a bíráskodó funkciótól, amikor a döntvény hozatalában parancsot lát a bíráskodó szervek részére, ami végeredményben megfelel annak a