Magyar jogi szemle, 1935 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 6. szám - Definitio a magánjogban

254 ról szóló cikke mellett Rácz Györgynek, a budapesti egyetem büntetőjogi szemináriuma asszisztensének a magyar büntetőjog nemzetközi vonatkozásairól szóló tanulmánya első részét közli. E cikk második részét a szaklap februári nyolcadik száma hozza, mely ezenfelül Meyérnek, a breslaui Institut előadójának a kongresszusi lengyel jelzálogjogról szóló értekezését is tartalmazza. A márciusi kilencedik számban Mmirach a szovjetorosz végrehajtási jog alapelveit ismerteti, míg Dnistrjanskyj prágai professzor az osztrák magánjog csehszlovákiai és jugoszláviai recepciójáról értekezik. A Zeitschrift valamennyi számát különösen gazdag tartalmú szemle egészíti ki, amelyben a bolgár, cianzigi, eszt, lett, litván, magyar, memelvidéki, német, román és szovjetorosz jogszabályalkotás és birói gyakorlat újabb eredményei ^^ernek részint tájékoztató, részint pedig kritikai jellegű ismertetést. A Gény-emlékkönyv. (Recueil d'Etudes sur les Sources du Droit en l'honneur de Francois Gény, szerkesztette: Edouard Lambert, a lyoni egyetem tanára és a lyoni egyetem Jogösszehasonlító, valamint Társadalomtudományi és Nemzetközi Relációkat Tanulmányozó Intézeteinek igazgatója. Recueil Sirey, Paris, kiadása. Három kötet, 1428 oldal.) A nagy férfiak ünneplésére, életük valamely fontos határkövénél, tisztelőik által kiadott emlékkönyveket a francia nyelv a Mélanges, az olasz nyelv a Scritti in onore műszóval jelzi, ezzel helyesen utalván arra, hogy az ilyen emlékkönyvek rendszerint igen vegyes tartalmú és laza összefüggésü, különböző tanulmányokat tartalmaznak, amelyeket pusztán íróiknak az ünnepelt személye iránt érzett tisztelete kapcsol össze egy kötetbe. Gény-nek, a francia jogtudomány (i/-o.s-.sr/imz'(7-jének, a jogbölcselet büszkeségének és a nagy eszmemozgatónak (,,remueur d'idées") hetvenötödik születésnapja alkalmából három kötetben kiadott e hatalmas emlékkönyvnél a mű szerkesztője, a kongeniális Lambert professzor, büszkén hivatkozhatik arra, hogy ezzel megteremtette az emlékkönyveknek új és logikusabb típusát, mert az emlékkönyv kizárólag a nagy ünnepelt eszmeköréből sarjadzó és annak nyomdokaiba lépő tanulmányokat tartalmaz, éspedig a legalapvetőbb jogbölcseleti kérdéskomplexum: a jogforrások tana köréből. E tanulmányokon keresztül a tudós szerkesztő mintegy az ünnepelt két hatalmas munkájának (Méthode d'interprétation et sources, Science et technique en droit privé positif) különböző hatásfokait akarja bemutatni a jogászok világközösségének és nemzetközi együttműködésének különböző síkjain. Az Emlékkönyv tanulmányai segítségével Lambert valósággal csoportos tanulmányutat rendez azon a tudományos terepen, amelynek megfigyelésére és megművelésére fordította az ünnepelt Géng tudományos oeuvrejének javarészét. A jogforrásokról szóló és itt összegyűjtött monográfiákban, amelyekben a vérbeli jogászok közgazdákkal, a politika tudományának művelőivel, szociológusokkal és a jog-