Magyar jogi szemle, 1935 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 6. szám - Definitio a magánjogban

255 bölcselet teoretikusaival találkoznak, íróik a jeles szerkesztő sugallatára a jog ősanyagát, — a jogi nyersanyagot —, ennek kimunkált „készgyártalányait", valamint a tételes jog kialaku­lásának mehanizmusát, egyben e mehanizmusból azoknak a lendítő kerekeknek elemzését teszik felaadtukká, amelyek a vonatkozó nemzeti világszerte azonosak, illetve amelyek a vo­natkozó nemzeti jogokban nemzeti sajátosságokat jelentenek. Ebből a szempontból a világos páratlanul álló munka ez a ta­nulmány-gyűjtemény, amely a Code Civil országainak, a ger­mán jogrendszerű országoknak, a két rendszer fejlődését kriti­kailag vizsgáló és azok eredményeit hasznosító országoknak (ezek közé soroz a szerkesztő bennünket is), valamint az angol­szász common law jogterületeinek tudósaival a legkülönbözőbb oldalakról és a legkülönbözőbb megvilágításokban bíráltatja el a jogforrások tanának szerteágazó, korszerű problémáit. A másfélezer oldalt kitevő, nagy mű 83 tanulmányát, ame­lyeket Lambert kitűnő szerkesztő-készsége és a matériában való magasrendű tájékozottsága helyenként a szerkesztő közbeikta­tott írásaival fűzött logikailag egybe, e szűkreszabott helyen még csak felületesen is ismertetnünk lehetetlen. A francia, ma­gyar, amerikai, olasz, német, angol, belga, japán, román, svájci, spanyol, egyiptomi, lengyel, csehszlovák, török, jugoszláv, stb. nemzetekbeli íróktól származó tanulmányokhoz maga a szer­kesztő is — az áttekintés megkönnyítésére — egy közel 100 oldalas űtbaigazítót, valósággal útikalauzt (Apergu du Recueil D'Etudes en l'honneur de Francois Gény, par Edouard Lam­bert) bocsátott egyidejűleg közre, mintegy kifejezéséül annak, hogy e monumentális opust csak részleteiben elemezni, hatal­mas összefüggéseiben pedig csak elismeréssel és okulással ta­nulmányozni lehet. Ezért ismertetőnkben, amely nem is a nagy mű elemzése és méltatása, csak e hatalmas jogászi esemény bejelentése kíván lenni, mindössze annak megemlítésére szorít­kozunk, hogy az Emlékkönyv I. kötete, amely Aspects Histo­riques et Philosophiques alcímet viseli, Lambert előszaván kívül a római jog, a kánoni jog forrásainak, a jogszokás, a joggyakor­lat és jogelmélet jogforrási jelentőségének és a külföldi jogok recepciójának problémáival és a jogforrásoknak az általános jogelméletben és a jogbölcseletben való szerepével foglalkozik, ez utóbbi problémakörben kiterjszkedve a természetjognak, a természetjog pótlékainak és jogpszihológiai forrásainak kérdé­seire is. E részben Fernand de Visscher (Gand), Félix Senn (Nancy) és Jaromir Sedlacek (Brünn) tanulmányai emelendők ki. A II. kötet Les Sources Générales des Systémes Juridiques Actuels alcímmel azokat a tanulmányokat tartalmazza, amelyek Gény oeuvre-jének a jogforrások problematikájára való befo­lyását, a jogrendszert és a jogrendszer organikus egységességé­nek eszközeit, a törvényhozásnak a jogforrásokkal való kap-

Next

/
Thumbnails
Contents