Magyar jogi szemle, 1935 (16. évfolyam, 1-10. szám)
1935 / 6. szám - Definitio a magánjogban
255 bölcselet teoretikusaival találkoznak, íróik a jeles szerkesztő sugallatára a jog ősanyagát, — a jogi nyersanyagot —, ennek kimunkált „készgyártalányait", valamint a tételes jog kialakulásának mehanizmusát, egyben e mehanizmusból azoknak a lendítő kerekeknek elemzését teszik felaadtukká, amelyek a vonatkozó nemzeti világszerte azonosak, illetve amelyek a vonatkozó nemzeti jogokban nemzeti sajátosságokat jelentenek. Ebből a szempontból a világos páratlanul álló munka ez a tanulmány-gyűjtemény, amely a Code Civil országainak, a germán jogrendszerű országoknak, a két rendszer fejlődését kritikailag vizsgáló és azok eredményeit hasznosító országoknak (ezek közé soroz a szerkesztő bennünket is), valamint az angolszász common law jogterületeinek tudósaival a legkülönbözőbb oldalakról és a legkülönbözőbb megvilágításokban bíráltatja el a jogforrások tanának szerteágazó, korszerű problémáit. A másfélezer oldalt kitevő, nagy mű 83 tanulmányát, amelyeket Lambert kitűnő szerkesztő-készsége és a matériában való magasrendű tájékozottsága helyenként a szerkesztő közbeiktatott írásaival fűzött logikailag egybe, e szűkreszabott helyen még csak felületesen is ismertetnünk lehetetlen. A francia, magyar, amerikai, olasz, német, angol, belga, japán, román, svájci, spanyol, egyiptomi, lengyel, csehszlovák, török, jugoszláv, stb. nemzetekbeli íróktól származó tanulmányokhoz maga a szerkesztő is — az áttekintés megkönnyítésére — egy közel 100 oldalas űtbaigazítót, valósággal útikalauzt (Apergu du Recueil D'Etudes en l'honneur de Francois Gény, par Edouard Lambert) bocsátott egyidejűleg közre, mintegy kifejezéséül annak, hogy e monumentális opust csak részleteiben elemezni, hatalmas összefüggéseiben pedig csak elismeréssel és okulással tanulmányozni lehet. Ezért ismertetőnkben, amely nem is a nagy mű elemzése és méltatása, csak e hatalmas jogászi esemény bejelentése kíván lenni, mindössze annak megemlítésére szorítkozunk, hogy az Emlékkönyv I. kötete, amely Aspects Historiques et Philosophiques alcímet viseli, Lambert előszaván kívül a római jog, a kánoni jog forrásainak, a jogszokás, a joggyakorlat és jogelmélet jogforrási jelentőségének és a külföldi jogok recepciójának problémáival és a jogforrásoknak az általános jogelméletben és a jogbölcseletben való szerepével foglalkozik, ez utóbbi problémakörben kiterjszkedve a természetjognak, a természetjog pótlékainak és jogpszihológiai forrásainak kérdéseire is. E részben Fernand de Visscher (Gand), Félix Senn (Nancy) és Jaromir Sedlacek (Brünn) tanulmányai emelendők ki. A II. kötet Les Sources Générales des Systémes Juridiques Actuels alcímmel azokat a tanulmányokat tartalmazza, amelyek Gény oeuvre-jének a jogforrások problematikájára való befolyását, a jogrendszert és a jogrendszer organikus egységességének eszközeit, a törvényhozásnak a jogforrásokkal való kap-