Magyar jogi szemle, 1935 (16. évfolyam, 1-10. szám)
1935 / 6. szám - Angyal Pál: Vagyonrongálás és gyujtogatás
238 talmas folyamává dagadnak. E folyamban összeomlik a jogtörténeti mult az összehasonlításokban tükröződő és a tételes elemzésekben gazdagon elénk táruló jelennel, amely röntgensugaraival pásztázza, kémli már a jövő horizontját is, vagyis régi tőből a jelen gondos ápolásával a jövő kor életét is rendező, védő utóhatásokra is törekszik. Látjuk tehát, hogy a kitűnő műben három szellemi emeltyű érvényesül: a) jogtörténeti: jól ismerd meg a multat; b) tételes jogelemzés: minden erőddel szolgáld a jelent; c) jogpolitika: mutass rá a helyes eredményre, de a tévedésre is; a beteljesedésre éppúgy, mint a 'stagnálásra; világíts a fejlődés nyíló útjaira, az új életcélokra. Az eddigi összefoglaló, a részletezéstől tartózkodó, általános és szerény vázlat a kiváló hírű szerző összes munkáinak, azok szellemének, jelentőségének együttes értékelésére törekedett. Legyen szabad most már a nagy mű 12-ik kötetéről egyetmást külön is elmondani. Az eddig megjelent kötetekről a szakavatott, ismertető bírálat a legelismerőbb dicsérettel emlékezett meg, de ami a legszebb szónál is értékesebb, az az a tény, hogy ezek a kötetek a szó teljes értelmében közkézen forognak. Tartalmi gazdagságuk kimerítő és hasznos útbaigazítást nyújt, jogfilozófiai elmélyedésük eszméket termel és érlel; jogtörténeti-jogösszehasonlítási anyaguk szilárd alapot ad a törvények és a birói Ítéletek helyes felfogására és megbírálására; szakirodalmi készletük a tudást bővítik és a tudási látókört szélesítik; gyakorlatiságuk a konkrétumok jogi értékelésénél válik megbízható vezetővé. A 12-ik kötetben mindez az előny, jó tulajdonság teljes mértékben és cizellizált formában szintén megtalálható. Valamikor az Edvi-Illés törvénymagyarázatok voltak a gyakorlati emberek felette becsült, értékes vezetői, irányítói, sugallói. Ez a mult nagy értékeket termelt, tisztelettel kell róla megemlékezni azért is, mert olyan nemzedéket nevelt, amilyet már csak a nagyapparátussal kidolgozott oly magas színvonalú tudományos kézikönyvek elégíthetnek ki, mint aminők szerzőnkéi. Az idő halad, a tudomány értékei hatalmasan gyarapodnak és sugárzó fényük — a mult érdemeit is megvilágosítja. A szerző nagy kézikönyvének 12-ik kötetében legelőször is feltűnik az az ügyes beosztás, amely rögtön jelzi a hatáskört, hivatkozik a rokon anyagokra, utal a kapc.-olatokra, kimerítő bibliográfiát, név- és tárgymutatót ád; a szövegben pedig bőven és megbízhatóan közli a továbbkutatásra kész olvasóival a szakirodalmi forrásokat. Ez a kötet különben foglalkozik a magánjogi jellegű kártételnek súlyosabb, poenalizált eseteive!: a vagyonrongálás bűn-