Magyar jogi szemle, 1935 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 1. szám - Egy törvénytervezet a szövetkezetekről

MAGYARJOQI SZEMLE Szerkesztő: Dr. ANGYAL PÁL, egyetemi tanár. Felelős kiadó: BARANYAY LAJOS, vezérigazgató. Megjelenik havonként, július és augusztus hó kivételével. f Egyes szám ára a melléklapokkal 2*40 P. Sankeszttee^ B"dW, K^KaráteOTvi-utca 9. | 6 szám ára az eteö féiévrt 12'- P. 1. szám. Budapest, 1935. január hó. XVI. évfolyam. EGY TÖRVÉNYTERVEZET A SZÖVETKEZETEKRŐL.* Irta: dr. Dömötör László m. kir. gazdasági főtanácsos, a Hangya Szövetkezet közp. ügyvezető igazgatója. A szövetkezeteik köréből elhangzott kívánságnak tett elegeit dr. Kuncz Ödön professzor, amikor a kereskedelmi társaságokról 1926-ban készített törvénytervezetnek szövetkezeti részét a mult ősz folyamán egy önálló törvénytervezet alakjában újból (közzétette, kiegészítve taz önállósítás folytán szükségessé vált rendelkezésekkel és a közben eltelt 7 esztendő alatt megérett újabb gondolatokkal. Ez az önállósítás nem akar új elhelyezkedést jelenteni a szövetkezeteik részéről jogrendszerünkben, csak a gyakorlati lehetőségét érzékelteti tannak, hogy az új szövetkezeti törvényt meg kellene alkotni, még imielőtt törvényhozásunk a kereskedelmi törvény már rég elavult társasági jogának újjáalakítására magát elhatározná, másrészt a nagy magyar szövetkezeti .társadialomnak kezébe akar egy szövetkezeti törvényt, helyesebben még csak egy törvénytervezetet adni, amely a részvénytársasági §-okra való gyakori utalás helyett önmagában és önmagéból megérthető. A szövetkezetek, a tervezet s'zerirut, maradnak továbbra is kereskedelmi társaságok, 'úgy, amint azt törvényhozásunk 60 évvel ezelőtt megállapította. Igen helyesen. A kereskedelmi társaságok nem azért törteinek be a társulati jog térién vezető szerepet, mert kereskedelmi ügyletekkel foglalkoznak, hanem mert a jogfejlődés folyamán a leggondosabb kiképzésben részesültek is így a legszabatosabban működnek. Bármilyen különböző gazdasági öélok, vagy szociális okok indították meg egyes országokban a szövetkezeti mozgalmat, a gravitatio törvénye a legtöbb ors'zágban a kereskedelmi társaságok irányába terelte a szövetkezeteket s ahol ez be nem következett, mint pl. Franciaországban, ott, dacára a gyakorlatilag és elméletileg intenzív szövetkezeti életnek, imiai napig ,seim .tudott kialakulni egy szerves szövetkezeti jog. A legújabb svájci tervezet becsvágyát helyezi abba, * Készítette dr. Kuncz Ödön egyetemi tanár. Budapest, 1934. Magyar országi Szövetkezetek Szövetsége kiadása.