Magyar jogi szemle, 1935 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 1. szám - Egy törvénytervezet a szövetkezetekről

2 hogy ta szövetkezeteket ia kereskedélmi társaságoktól teljesen elkülönítse; s ez sikerül is neki, amennyiben a szövetkezetekről egy külön fejezet rendelkezik. De már iá szövetkezetek struktúrája ezen javaslatban is lényegileg azonos ,a kereskedelmi társaságokéval, sőt la javaslat minden feszélyezettség mélkül kimondja, hogy ia szövetkezeteket iá cégjegyzékbe = Handelsregister-be kell bevezetni és hogy a szövetkezet jogi személyiségéit csakis ezen Handelsregister-be valló vezetés révén szerzi meg. A szövetkezeti eszme intransigens képviselői előtt nem rokonszenves ez a kapcsolat, mert aittól a szövetkezetek sajátos erkölcsi 'tartalmát féltik. Ezzel szemben mások, ia tervezet szerzője és e sorok írója is, azt a nézetet vallják, hogy ia szövetkezetek és a többi kereskedelmi társaságok egymást úgy hivatás, mint szervezet tekintetében kiegészítik, sőt amint éppen a Kuncz Ödön által felállított meghatározás nyomán bátor leszek kiimutatni, a szövetkezetek fogalmának (lényegét kitevő sajátosságok egyúttal a szövetkezetek különleges erkölcsi tartalmának biztosítékai. A tervezet a szövetkezet fogalmát az 1. §-ban határozza meg. E szerint a szövetkezet meg nem határozott számú tagból álló olyan kereskedelmi társaság, amely 'tagjai gazdasági tevékenységének a kölcsönösség alapján való előmozdítását tüzű ki délül; amelynek tőkéje (üztletrésztőke) és tagjai kilépés és belépés folytán állandóan változnak; amelynek tagjai ,a társaság céljához a vagyonszolgáltatásokon kívül a vállalatban való közreműködéssel, vagy annak igénybevételével is hozzá járulnak és a társaság kötelezettségeiért, az alapszabályokban megállapított imódoin, felelnek. Ezen meghatározás szerint a szövetkezetieknek két lényeges sajátosságuk van: 1. változó üzletrésztőke és 'tagállomány (Société á oapital et personnel variables); 2. a kölcsönösség, amely oly módon érvényesül, hogy a tagok a társaság üzeméhez a vagyonszoígáltatáson kívül a vállalatban való közreműködéssel is hozzájárulnak. Ezen utóbbi gondolat sokkal szabatosabban kifejezi a tagoknak a szövetkezet lényegét kitevő összműködését, mint a „kölcsönösség" szokásos, de sokfélekép érthető bizonytalan kifejezése, amiért is ezen gondolatnak a szövetkezet definíciójába való felvétele Kuncz Ödönnek maradandó érdeme. Jóllehet a szövetkezetek célja elsősorban a tagok gazdasági érdekeinek előmozdítása, e mellett a javaslat szerint az alapszabály megengedheti, hogy a szövetkezet iműködését tagjai erkölcsi, vagy szellemi érdekeinek előmozdítására is kiterjessze, azonban nemzetiségi, vagy politikai célok követése tilos. Lássuk már most, hogy a szövetkezet lényegét kitevő sajátosságok minő intézkedéseket vonnak maguk után a tervezetben. Mindenekelőtt kétségtelen' a tagok vagyonszolgáltaitásámak kötelezettsége és pedig elsősorban a pénzben fizetendő üzletrész, (amely 5 P-nél kisebb nem lehet), ezenkívül más vagyonszolgáltatás is előírható. Az üzletrésztőke tehát minden szövetkezeinek