Magyar jogi szemle, 1935 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 4. szám - A jogi személy-szerű "gazdasági alany". Adalékok a kartel "gazdasági alanyisága" kérdéséhez

149 nemkülönben a magánjogi társaságot — egységes társaságot — alkotó kartel, jogtechnikai megjelenésükben, illetve jogi organizációjukban nálunk nem jogi személyek ugyan, de gazdasági szervezettségüknél és egybefüggésüknél fogva sok jogi-személyszerű vonást mutatnak.'2) Ha a jogi személy körül viharzó elméletek sokaságának áttekintését mellőzve, annak a „mesterséges jogalanyiságnak" lényegét, amit a tételes jogtudomány és a jogbölcselet a jogi személy doktrínájában kitermeltek, a jogalanyi tevékenységben látjuk és így „a jogi személyt azonosítjuk azzal az egységes és önálló jogalanyi tevékenységgel, amellyé a tárgyi jog a maga normatív kapcsaival a jogi személy szerveinek cselekvését összefoglalja",3) lehetetlen nem észlelnünk, hogy az önálló jogaiangiságot nem jelentő jogi formában működő kartel is, bár nincsen tételes jogszabály, amely jogi személlyé nyilvánítaná, egységes és önálló gazdasági tevékenységet fejt ki, egységes önálló gazdasági sőt jogi elbírálásban részesül, mert szerveinek cselekvését és fellépését, a gazdasági életben való helyzetét, összefüggő jelenségként bírálja el a gazdaságpolitika és a jogalkalmazás egyaránt. A jogi személy határainak kérdése, azaz annak meghatározása, hogy a mindennapi élet intézményeinek sorában hol kezdődik a jogi személyek sorozata, határozottan amúgy sem válaszolható meg, de úszó határokhoz vezet; a magánjogi társaság keretében fellépő egységes vagy kettős kartel társaság azonban, bár a jogi személy ismérveiből csak elmosódó, rész-ismérveket mutat, többet jelent, mint egy, a jogi személy minden ismérvét nélkülöző, egységes jogi vagy gazdasági elbírálást semminő vonatkozásban nem igénylő, szervezetlen gazdasági vagy jogi képlet. A karteleknek e jogi személy-szerű képletét legtalálóbb műszóval gazdasági személynek lehetne neveznünk.4) '-') Szászy—Schwarcz: A jogi személy magyarázata. V. ö. Ehrenzweíg* (System, 77. §.): „Der Begriff der jurislischen Person ein Tummelplatz tiefsinniger Betrachtung und unfruchtbaren Seholastik ist'". A mai német jogtudomány a jogi személyt „Verischmelzuiigserscheinung"-nak nevezi. V. ö. még Groák: A r. t. individuális és kollektív vonatkozásai. K. J. 1932. évi 61. 1. 3) Vitéz Moór Gyula: A jogi személyek elmélete. 350. és köv. 1. — U. a.: Bevezetés a jogfilozófiába. 210. és köv. 1. — U. a.: A logikum a jogban, 20. 1. —• Renaud: Le droit, la logique et le bon sens, 175. 1. 4) Ugyanezt érzi, de nem fejezi ki pregnánsan Kehen (Das Problem der Souveránitát, 268—270. 1.): „A magánjogi társaság is bizonyos vonatkozásokban jogi személynek tekintendő.. ." Szladits is kiemeli, hogy a magánjogi társaság fejlődése során (előbb római jogi puszta belső szerződéses vagyonjogi viszon3r a társak közt, majd modern Gemeinschaft zur gesammten Hand, közkereseti társaság egyre inkább közeledést mutat a jogi személyiséghez. (Egyesületi jog, 15. 1.)