Magyar jogi szemle, 1935 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 3. szám - A bűnvádi perrendtartásban szabályozott rendkívüli perorvoslatokról. 2. [r.]

129 A házassági jog nemzetközi magánjogi vonatkozásai tekintetében magyar-román viszonylatban teljes ikáosz állott elő, különösen annálfogva, hogy házassági törvényünk idevonatkozó rendelkezései (VII. fejezet) hatályon kívül helyeztettek s — mint a szerző megállapítja (47. 1.) — Romániában sem a nemzetközi magánjog, sem a belterületközi (interlokális) magánjog szabályozva nincs, ami a magyar jogászt sokszor megoldhatatlan problémák elé állítja. (Pl. felbonthatja-e a magyar bíróság erdélyrészi iközségi illetőséggel biró, Bukarestben lakó román állampolgár házasságiát, ha a házasfelek utolsó közös lakóhelye Budapest volt?) Érdekes megállapítás, hogy ámbár a román alkotmánytörvény a nemességet eltörölte, a közszerzemény rendi jellege az Erdélyen kívüli magyar területeken változatlanul maradt. (94. 1.) A gyámhatóság — 'épúgy, mint a más államokhoz átcsatolt többi területen — a rendes bíróságokra ruháztatott át. Megfontolásra intő adat! A tulajdonszerzési képesség szempontjából kiemelendő, hogy földbirtokot csak román állampolgár szerezhet, a városi ingatlanok tekintetében azonban a külföldi állampolgárok szerzési képessége korlátozva nincsen. (100—101. 1.) .4 hitbizományokat 1926-ban megszüntették; ia törvény a hitbizományi vagyont azok kezében tette szabaddá, akik az eltörlésről szóló törvény életbelépésekor birtokban voltak. (102. 1.) Romániában valorizáció nem volt. (139. 1.) Az adósvédelmet az 1931. december 18-át megelőzően keletkezett tartozásoikra nézve legújabban (az 1934. évi április hó 7-én kihirdetett törvényben) devalorizációval szabályozták oly értelemben, hogy a mezőgazdasági adósok tartozásait összegük 50% -ára, a városi adósok tartozásait pedig összegük 80%-ára szállították le. Az így fennmaradó összeg mezőgazdasági tartozásoknál 17, városi adósságoknál 10 év alatt fizetendő meg félévi részletekben. (140—148. 1.) Egységes kamattörvényt alkottak, a korábbi magyar jogszabályok hatályukat vesztették. A törvényes lkamat ipolgári ügyekben 1%, kereskedelmi ügyekben pedig 2% a Román Nemzeti Bank leszámítolási kamatlába felett; maximuma 9, illetőleg 10%. A szerződéses kamat legfeljebb 5%-kai haladhatja meg a Román Nemzeti Bank leszámítolási ikamatlábát és 12%-nál magasabb nem lehet. (148—152. 1.) Az örökösödés jogszabályai túlnyomó részben hatályban maradtak. (179—180. 1.) * A szerzőnek a fentiekben csupán vázlatosan ismertetett munkája mind az alaposság és tájékozottság, mind a világos és szabatos szövegezés szempontjából méltán sorakozik a korábban megjelent hasonló tárgyú munkái mellé. (A magyar magánjog módosulásai Csehszlovákiában, 1931. — A magyar jog sorsa az Ausztriához és Lengyelországhoz csatolt területeken, 1932. — A magyar jog sorsi a Jugoszláviához csatolt területeken. A Jogt. Közi. könyvtára,. 28. sz. Budapest,