Magyar jogi szemle, 1935 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 3. szám - Telektulajdon és légjárás

130 1934.) A nagyszabású vállalkozás befejezése alkalmából bizonyára egyetért velem a magyar jogászközönség (ideértve az elszakított területek jogászait is), amikor e kiváló alkotásért — bármennyire fájdalmas érzéseket támasztanak is bennünk ia térvesztésre vonatkozó megállapítások — a teljes elismerést kifejezésre juttatom. Dr. Sömjén László. ELŐADÁSOK. Telektulajdon és légjárás. A Magyar Jogászegylet civiljogi szemináriumának 1935. február 13-án tartott ülésén dr. Istvánffy László budapesti ügyvéd „Telektulajdon és lég járás" címen tartott előadást. Az előadó a telektulajdonnak a légtérbe való kiterjedését és az ingatlantulajdonnak, valamint a légjárásnak egymáshoz való viszonyát taglalta. Vázolta a rómaijognak a telektulajdon kiterjedése kérdésében elfoglalt álláspontját és ismertette több külföldi magájogi kódex idevonatkozó szabályait. A brit Air Navigátion Act és az északamerikai Egyesült Államok légiforgalmi jogszabályainak ismertetésével kapcsolatban rámutatott arra, hogy az Egyesült Államokban a légtérbeli tulajdon kérdése bizonyos alkotmányjogi jelentőséggel bír, annyira, hogy a légjárás szabadságának biztosítása érdekében egy időben alkotmánymódosítás gondolata is felmerült. Ezután elméleti szempontból vizsgálva a kérdést, rámutatott arra, hogy az uralkodó felfogás szerint a légjárás szabadsága mint egy új tulajdonjogi korlátozás terheli az ingatlantulajdonost, amely állásponttal szemben kifejtette és részletesen megindokolta ama véleményét, miszerint a légiforgalomra vonatkozó szabályok a telektulajdonban foglalt jogosítványokat egyáltalán nem érintik, azok kizárólag közbiztonsági és közlekedési szabályok és hogy az ezzel ellentétes uralkodó elmélet kizárólag a légtérbeli tulajdon álláspontján épül fel. A Magánjogi Törvénykönyv Tervezete 499. §-ának elemzése mellett különböző jogi íróknak a légtérbeli tulajdon kérdésében elfoglalt álláspontját ismertette, rámutatott azok eltéréseire és kifejtette, hogy véleménye szerint a légtérbeli tulajdon jogfogalmilag meg nem alapozható. Az, amit légtérbeli tulajdonnak neveznek, nem más, mint a telektulajdon légtérben és légtérből való háborítatlanságának követelménye. A tér fogalmára vonatkozó különböző felfogások vázolásával kifejezést adott ezzel kapcsolatban Istvánffy amaz álláspontjának, hogy a tér önmagában ép oly kevéssé lehet jogok tárgya, mint az idő, mert mind a kettő csupán dimenzió, amelyekben a különböző jogi történések lebonyolódnak. A légtér sem magán-, sem köztulajdonban nem áll. Azok a jogszabályok, amelyek a légjárás szabadságát deklarálták, a levegőréteget mint közhasználatban álló elemet közúttá, vagy hajózható úttá mi-