Magyar jogi szemle, 1934 (15. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 10. szám - Beck Salamon: Magyar Védjegyjog [Könyvismertetés]

370 jogszabályok tartalmának kifejtése helyett kizárólag szociológiai megfigyelésekre koncentrálná erejét. Kétségtelennek tartom azonban másrészt azt is, hogy ,a jogász a szociológiai ténymegállapításokat teljesen * nem mellőzheti. A jogszabályok valóságban élő szabályok s ezért meg kell állapítani, hogy milyen szabályod vámnak érvényben. A jog a mindennapi élet fogalmait veszi fogalmainak megalkotásánál alapul s így szükséges ismernie a társadalmi élet ama jelenségeit is, amelyekre a jogi szabályozás vonatkozik, ismernie kell azokat az érdekeket, szükségleteket, amelyeket a jogszabálynak 'ki ikell elégítenie. A szabadjogi iskola Gnaeus Flaviussal, Gényvel, Ehrlich-el, Jung-al a múlté, de nincs jövője a Kornfeld-féle elméletnek sem (Soziale Machtverháltnisse. 1911.), amely a jogban már nem is szabályt (normát), hanem a társadalmi élet valóságos befolyását leíró természettudományos értelemben vett, ontológiai törvényszerűséget lát. Ezeket a módszertani fejtegetéseket azért tartottam szükségesnek előrebocsátani, mert nézetem szerint Fülei-Szántó új könyve már az általa követett módszer szempontjából is — ezt tartom egyik legnagyobb érdemének — kitűnően felel meg a kifejtett szempontoknak. A mű iránya elsősorban dogmatikus, a váltótelepítési jog dogmatikai kérdéseit a hazai és külföldi váltótörvények és a hazai és külföldi jogirodalom széleskörű ismertetése alapján tárgyalja. Mély logikai érzékkel analizálja a fogalom alkatelemeit és a teljesítési jog belső tartalmát. De itt nem áll meg, gondosan mérlegeli a gazdasági szempontokat is, a telepítés gazdasága célját és indokait. Behatol a gazdasági élet nehéz problémáiba, ismerteti a Magyar Nemzeti Bank telepítési szabályait, felismeri, hogy a forgalmi életnek meg nem felelő fizetési hellyel biró váltó gazdasági célját csak akkor képes teljesíteni, ha a Nemzeti Bank telepítési szabályainak megfelelően van telepítve, s így arra a végkonkluzióra jut, hogy miként jogi szempontból a lényeges kellékeknek megléte teszi a váltót jogi értelemben vett váltóvá, úgy a forgalmi életnek meg nem felelő fizetési hellyel biró váltó gazdasági értelemben csak akkor lesz váltóvá, ha megfelelő telepítésben részesül. Az előadottakból is kitűnik, hogy Fülei-Szántó a modern gazdasági jog módszerét követi, munkájában kitűnő gazdasági jogászinak jelentkezik s ebben a vonatkozásban váltójogunk tudós professzorának, Kuncz Ödönnek a tanítványa, akinek hatása érezhető gondolkozásán, okfejtésén, módszerén, egész munkáján. A módszer helyes megválasztásán és a helyes módszer helyes alkalmazásán kívül szerző legnagyobb érdemének azt tartom, hogy oly nagy súlyt helyez a jogegységesítés szempontjaira. Nem vagyok váltójogász, de mint az új genfi váltójogi egyezmény igazságügyminiszteri referensét könyvének ezek a részei érdekeltek legjobban. Szerző bámulatos szakavatottsággal részletesen ismerteti a hágai egyezményt, az ez alapon készült 1914. évi javaslatot s ezzel kapcsolatban igen helyesen ismeri fel azt az új dogmatikai alapot, amelyet a hágai és genfi egyezmény éppen a váltótelepítési jog tekintetében kreálni kíván. Nagyon találónak és helyesnek tartom a Zahlstellenwechselről írott