Magyar jogi szemle, 1934 (15. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 10. szám - A végrehajtási törvény 104. par.-a és a hatósági bizonyítvánnyal való nagyobb értékmegállapítás

356 ben ez a 26. §. a helyhatósági bizonyítvánnyal való értékmegállapítás lehetőségét változatlanul kimondja újra s a T. E. 74. §-,a két utolsó bekezdését hatálytalanítja. Sem a fenti 24., sem a 26. §§-ok nem feledkeznek meg arról, hogy mi lesz iákkor, ha az árverés sikertelen marad, — (ké.harmadon alul el inem adható!) — ilyenkor a becsérték megállapítása tárgyában a végrehajtó a kikiáltási ár leszállítási végett <a bírósághoz előterjesztést tehet. A kérdés most már az, hogy a Vht. 104. §-a alapján elrendelt árverés esetén a fenti rendelkezések, jelesül a helyhatósági bizonyítvánnyal való értékmegállapítás a gyakorlatban helyt foghat-e? Vitán felül áll, hogy a Vht. (1881 :LX. t.-c.) általános szelleme az árverési vételár kialakulása tekintetében semminemű megszorítást nem tartalmaz sem lefelé, sem felfelé. Kétségtelen az is, hogy a T. E. 74. §-a, az 5610/1931. M. E. sz. rendelet 24. §-a, illetve a 6300/1932. M. E. r.-nek a helyébe lépett 26. §-a mind a végrehajtási törvény 107. §-át akarják a viszonyok változása folytán a gyakorlati élethez simítani. Aki most ezzel szemben a Vht. 104. §-nak rugóit nézi, azonnal szemben találja magát a minden körülmények közötti eladás végszükségével, mert különben a lefoglalt gyümölcs elrothad, >a lefoglalt ló napi tartási költsége felemészti a becsértéket. Figyelembevéve azt, hogy a fenti 26. §. a legkisebb vételár összegét a kikiáltási ár kétharmadában állapítja meg, mi sem világosabb, hogy a helyhatósági bizonyítvánnyal való nagyobb értékmegállapítás esetén a kikiáltási ár növekedésével együtt ez a kétharmad mint legkisebb vételár szintén növekedni fog: ennek pedig tiszta következménye — ha a 26. §. alkalmazandó —, hogy a Vht. 104. §. szerinti árverés megtarthatóságának esélyei csökkennek, s ha a kétharmad részt meg nem ígérik, bizony elrohad az alma-barack s feleszi a becsértéket a ló kivétel és mentség Nélkül, — bármily gyorsan tesz is előterjesztést sikertelenség esetén a kiküldött s határoz a bíróság a kikiáltási ár leszállítása tárgyában. Nem valószínű, hogy a fenti rendeletnek ez céljai közé tartoznék. Amit igazol talán az is, hogy a T. E. 74. §-a és a 6300/1932. M. E. r. 26. §-a a Vht. 107. §. korlát nélküli árverési vételárát szabályozzák, kifejezetten ezen § kiegészítésekép életbelépvén, a Vht. 104. §-áról meg sem emlékezve. Nyilvánvaló, hogy a Vht. 104. §. eredeti céljával — a minden körülmények között való értékesítéssel, menteni ami menthető elv alapján, a veszély miatt - s egész szellemével ellentétben áll minden általános előzetes értékesítési korlát, legkisebb vételár összegének generális előre megállapítása, de teljesen szükségtelen is, mert az ily sürgős (előzetes) árverés elrendelése külön birói mérlegelés tárgya, a feleknek az ismert igény-