Magyar jogi szemle, 1934 (15. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 10. szám - A márkás cikkek árvédelmének kérdéséhez

348 Engedje meg dr. Dobrovits, hogy ezen tézist az ő saját sza* vaival cáfoljam meg. Ugyancsak dr. Dobrovits: ,,A kartelek helyzete és működése Magyarországon" c. munkájában (77. oldal) a következőket mondja: „Természetesen még a karteltörvóny vázolt tág magyarázata es'etén sem szabad túlzásokba esni, mert (kétségtelenül nem tartozhatnak iá karteltörvény hatálya alá iaz egyszerű versenytilalmi kikötések; pld. az olyan, amellyel valamely üzlet vevője kiköti bizonyos időre iá versenytilalmat iaz eladóval szemben, vagy a szolgálati szerződésekben szokásos versenytilalmi kikötések Nem tartozhatnak továbbá a törvény hatálya ialá az egyszerű képviseleti 'bizományi megállapodások sem, még ha azok kizárólagos képviseletre vonatkoznak is. Úgyszintén nem vonhatók ide az olyan megállapodások, amelyek csak bizonyos meghatározott ügyletekre jönnek létre. Ezek a jogviszonyok ugyanis semmiféle értelmezés mjellejtt seim; tekinthetők 'kairtel- vagy más hasonló célú jogviszonynak, már pedig ia Ikiarteltörvény 1. §-a és annak indokolása is csak az ily jogviszonyokat kívánta a törvény hatéivá alá vonni.*' Nem szorul bővebb bizonyításra, hogy valamely vállalat eladója és vevője két önálló gazdasági egyed vagy alany és hogy a köztük létesített versenytilalmi kikötés minden kétséget kizáróan a gazdasági versenyt szabályozza. A hasonlóság a ikar telek és a specifikus versenytilalmi kikötések iközött oly nagy, hogy az csak quantitativ és nem qualitativ természetű és a határvonalat egyes esetekben megvonni alig lehetséges, míg ellenben a márkás cikkekre vonatkozó megállapodások teljesen más típusúak. Az Iparjgvédelmi Egyesületben e tárgyban tartott előadásomban* részletesen rámutattam azon eltérésekre ,amelyek a kartelek és márkacik'kek árrendszere között vitán kívül ifennállanak, ugyanezt mások is 'meggyőzően kimutatták és ismétlésekbe bocsátkozni e helyütt nem kívánok. Ezen mélyreható nem quantitativ, de qualitativ természetű eltérések a kartelek és a márkacikkrendszer között ma már el nem vitathatók és ha a versenytilalmi kikötéseket kivonjuk la karteltörvény formalizmusa (alól azon a címen, hogy „nem kartelhez hasonló alakulatok", úgy ezt fokozottan meg kell tennünk a márkás cikkek reverzálisaival, amelyek segélyével a gyáros iá szabad versenyben kialakult árakat saját autonóm jogkörében szabja meg. Ámde — amint azt idézett előadásomban kifejtettem — a közérdek szempontjából nem is szükséges, hogy a márkás cikkek a törvény 1. és 2. §-a alá vonassanak, mert a hatóságnak, ha a márkás cikkek körében a ^közgazdaságra káros jelenségeket tapasztal, módja van a karteltörvény 6-ik §-a alapján beavatkozni. * „A karteltörvény alá nem tartoznak-e a márkás cikkek árvédő megállapodásai." Megjelent különlenyomatban az Iparjogvédelmi Egyesület kiadásában.