Magyar jogi szemle, 1934 (15. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 10. szám - Váltóárfolyamszámítás

349 Dr. Dobrovits ezzel szemben rámutat arra, hogy a karteltörvény 6. §- értelmében egyes vállalattal szemben az állami beavatko­zásnak csak aikkoT van belye, ha az a piac felett uralkodó hely zeiének kihasználásával veszélyezteti a közjó érdelket, — holott az egyes vállalatnak lily uralkodó helyzete nincs ia piacon. Legyen szabad ezzel szemben rámutatnom arra, hogy ia piac felett ural­kodó helyzetet itt nem szükséges monopolisztikus értelemben fel­fogni. Valamely gyógyszergyártmány, ha mindjárt vannak is más hasonló hatású gyógyszerek, mégis dominálhat a piacon és a mi­niszter, ha közérdekből szükségesnek véli, úgy a karteltörvény (V §-ára való hivatkozással beavatkozbatik annak árszabásába. Ha pedig a cikk nem domináló cikk, ha vannak konkurr.ens cikkek, amelyek lazt minden tekintetben pótolni alkalmasak, és ha a gyá­ros az ilyen árucikk árát már a versenyre való tekintettel szabta meg, úgy a közjó érdekeit valóban nem szükséges félteni. Végül röviden rátérni kívánok a gyárosok, vagy gyárosok és kereskedők egymásközti megállapodásaira, amelyekben a vevők­kel szemben alkalmazandó retorziókban állapodnak meg. Kétség*­telen, hogy ezelk a megállapodások nem a gyárosok kölcsönös versenyét szabályozzák és a kar teltörvény alá csak úgy lehelne őket vonni, ha a márkacikk-rendszert mint komplexumot tekint­jük kartelhez hasonló jogviszonynak s a gyárosok hasonló egye­sületeit azon a réven vonjuk a karteltörvény alá, hogy a márka­cikk rendszer szolgálatában állanak és ezen rendszer keresztül­viteléhez hozzájárulnak. Eszerint ezek az egyesületi megállapo­dások járulékos természetüknél fogva a .márkacikkrendszerbe tartozó egyéb megállapodások sorsát osztják és ha az egész már­kacikkrendszert nem tekintjük kartelhez hasonló jogviszonynak, úgy ezen járulékos megállapodások sem részesülhetnek más .mi­nősítésben A kifejtettek szerint a márkacikkrendszer körébe tartozó instrumentumok nem alapítanak kartelhez hasonló jogviszonyt és a karteltörvény 2-ik §-ban foglalt bemutatási kötelezettség azclkra nem [erjed ki. VÁLTÓÁRFOLYAMSZÁMITÁS.* Irta: dr. Katona Gábor ügyvéd. Külön intézkedést tartalmaz a V. T. 50. §-ába.n az itt felsorolt összegek számítására nézve az esetre, ha a visszkereset*, a fizetés helye tői különböző helyen lakik. Ez esetben ezek az összegek azon középárfolyam szerint számítandók, mellyel a fizetés helyé­rő! a visszkereseti lakhelyére iivtézvényezed látra szóló (a vistal vátóik bírnak. * Készlet a szerzőnek Váltójog Kézikönyvé c. sajtó alatt álló mun­kájából.

Next

/
Thumbnails
Contents