Magyar jogi szemle, 1934 (15. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 9. szám - A külföldi választottbírósági ítéletek belföldi elismerése és végrehajtása

329 Ha ezek hatáskörét a felek önként kikötik, nem vb. szerződést, hanem hatásköri kikötésre vonatkozó szerződést kötnek. Ilyenek a tőzsdei vál. biróságok stb. Ezen kényszer vál. biróságok Ítéletei, nem a felek akaratából, hanem az állami törvénnyel létrehozott, az állami hatalom felségjogán alapuló biróságok Ítéletei (Ítéleti teória). A szerződési teóriából vonja le aztán Szászy azt a következtetést, hogy a vb. ítélet honosságának nincs jelentősége a Pp. XVII. címe alkalmazásának szempontjából. Szerintem azonban a szerződési teóriát több okból nem lehet e kérdésben következetesen alkalmazni: a) Szászy is elismeri, hogy a felülépítmény, vagyis a c. és r. hatása, az ítélet már perjogi. Az iiélet végrehajtása pedig a végrehajtási jog, tehát a közjog körébe vág. Az államhatalom, amely végrehajtó erejét adja, érdekelt abban, hogy mi az, amit hatalmával saját területén végrehajt. Ez a vizsgálat ugyan, ha elvileg nem is terjed ki a vb. ítélet érdemére (kivételesein arra is kiterjed pl. az 1931 :XX. t.-c, a karteltörvény 13. §. értelmében), de kihat arra, hogy egyáltalában megengedje-e az ítélet végrehajtását. Minden esetre különbség van a belföldön és a külföldön létrejött v. bírósági ítéletek között. A külföldön létrejött vb. ítélet idegen jog uralma alatt jött létre (mégha a magyar jogot alkalmazták is a v. bírák), ,az külföldről importált valami. A belföldön hozott vb. ítéletnél, ha külföldi törvény uralma alá tartozó választottbírák és felek szerepeltek is, a belföldi jog nagyobb mértékben érvényesülhet, (ekkor a magyar jog a pays de l'arbitrage joga), másfelől a belföldön hozott ítéletek nagyobb számában a vál. bírák és a felek belföldi törvény uralma alatt állanak. b) Abból, hogy maga a Pp. XVII. címe nem tesz különbséget külföldi és belföldi vb. szerződés, receptum és vb. ítélet között, még nem következik, hogy nem kell közöttük különbséget tenni. Ezt több körülménnyel bizonyítom. A Pp.-nél későbbi törvény iaz 1914:XL1I. t.-c. az osztrák végrehajtási jogsegély szerződés 1. cikk 6. pontja szerint a kölcsönösen elismert és végrehajtható okiratok között csupán azon választottbiróságok, mint külön biróságok jogerős határozatai és előttük kötött egyezségek szerepelnek, amelyek azon választottbiróságoknál jöttek létre, amelyek tekintet nélkül minden választottbirósági szerződésre, valamely külön állami jogszabály alapján járnak el. Az idevonatkozó miniszteri indokolás szerint: „A választottbirósági szerződés alapján eljáró választottbiróságokat a szerződés nem veszi fel a rendes bírósággal egy szempont alá eső külön biróságok közé. Ámbár némely oldalról felmerült az az óhaj, hogy az ily választottbiróságok ítéletei is kölcsönösen végrehajthatók legyenek, de ezeket ,a választottbirósági Ítéleteket a szerződés azért nem vette fel, mert nem nyújtanak oly biztosítékot, hogy a jelenlegi jogállapot megváltoztatásával a kölcsönös végrehajthatóságot rájuk is ki lehetne terjeszteni." A magyar-bolgár végrehajtási jogsegély szerződésről szóló 1912: XXVIII. t.-c. XI. cikke szintén nem említi a választottbírósági szerző-