Magyar jogi szemle, 1934 (15. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 9. szám - A külföldi választottbírósági ítéletek belföldi elismerése és végrehajtása

328 2. Eszerint Szászy István végső következtetése és a budapesti Ítélőtábla P. II. 2075/1928. Ítélete is azzal a lényeges korlátozással értendő, hogy álláspontjuk szerint is a választottbirósági Ítélet érvényességének elismeréséhez a következő kellékek szükségesek: a) hogy érvényes legyen a választottbirósági szerződés a Pp. és a lex loci sohúionis joga, a receptum pedig a Pp. és a választottbíráskodás államának (pays de TaTbitrage) joga, b) a választottbiróság a Pp. rendelkezéseinek megfelelően alakult és járt el, c) a vitás ügy a belföldi állam joghatósága alá tartozzék. Eszerint bár a külföldi c. és r., mint magánjogi szerződések érvényének elismerése független a választottbirósági ítélet perjogi elismerésétől, amiből folyik a „teljesítési per" megengedhetősége,4) azonban a vb. ítélet perjogi elismerése már nem független a c. és a r. magánjogi szerződések érvényességétől, hanem attól függ. Ugyanis, ha a c. és r. az illető külföldi jog szerint nem érvényes, vagy nem hatályos, úgy az azok alapján hozott vb. Ítéletet sem lehet belföldön érvényesnek elismerni. 3. Elvileg helyesnek kell tartani az általam is hangoztatott elvet, amely szerint a c. és r., valamint a vb. ítélet keletkezésükre nézve a felek magánjogi szerződéséből állottak elő (szerződési teória). A külföldi vb. ítéletnek elismerését eszerint nem a külföldi állami bírósági ítéletek elismerésére, hanem a külföldi szerződések elismerésére irányadó elvek szerint kellene megítélni. Ellenben azok a választottbiróságok, amelyeknek a törvény értelmében az alávetéstől független hatáskörük van bizonyos perekre, a Pp. XVII. címe értelmében tulajdonképen nem közönséges értelemben vett választottbiróságok, hanem intézményesített autonóm szervei a nemzeti bíráskodásnak. Ezek az u. n. kényszerválasztottbiróságok, Zwangsschiedsgericht. hetö vitás ügyekre vonatkozzék — csak ahhoz <a feltételhez fűzi, hogy a vb. szerződés írásba legyen foglalva és a felek a szerződés tárgyáról szabadon rendelkezzenek." Kiimondotta az Ítélet ez alapon, hogy a Londonban kötött írásbeli vb. szerződés, amely szerint a választottbiróság Londonban jár el, az angol jog szabályai szerint érvényesnek tekintendő. Az pedig, hogy a külföldön hozandó választottbirósági ítélet, Magyarországon nem végrehajtható a Pp. 414. §. folytán, mem érinti a külföldi vb. szerződés érvényét. Ez a kúriai Ítélet tehát csak a külföldi vb. szerződés érvényére vonatkozik, de nem vonatkozik a külföldön hozott választottbirósági Ítélet érvényességének kérdésére. A Kúria ezen ítéletét egyébként ismertettem fent idézett tanulmányomban. 4) „A teljesítési per"-rel foglalkozik a Jogtud. Közi. 1928. évi 9. számában megjelent tanulmányom, amelyről előadást a M. Jogászegyletben tartottam. Amikor a hazai szakirodalomban ekkor először felvetettem „a teljesítési per" megengedhetőségét, azt ellenzéssel fogadták. Most Szászy István megengedhetőnek tartja elvi álláspontjának megfelelően.