Magyar jogi szemle, 1934 (15. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 9. szám - A külföldi választottbírósági ítéletek belföldi elismerése és végrehajtása

326 ki, hogy a választottbirósági szerződés 'keletkezésekor teljesen magánjogi, az eljárás menetében azonban már sok közjogi elemei vesz fel, míg végül eredményében, az Ítéletben a Pp. 783. §. következtében közjogivá, perjogivá, válik. Vagyis a compromissum (röviden c.) és receptura (röviden r.) magánjogi szerződés is és ahhoz, mint felülépítmény járulnak a perjogi hatások. A szerződésből folyó összes perjogi következmények a lex fori szerint bírálandók el. Ez annyit jeleint Szászy szerint, hogy amennyiben a lex fori perrendtartása semmi korlátozó intézkedést nem tartalmaz, a lex fori cogens perjogi szabályai akkor is alkalmazandók, ha a c. és r., mint magánjogi szerződés érvénye és jogi hatásai más jog szerint bírálandók el. Vagyis a szerződésen alapuló választottbíróság kikötése, ha különben a Pp. 767. §-ának megfelelően történt, minthogy a Pp. eziránybaln semmi korlátozó intézkedést nem tartalmaz, érvényes és annak alapján a rendes hazai bíróság hatásköre kifogásolható akkor is, ha a választottbiróság tagjai külföldön ítélkeznek, idegen állampolgárok és más nemzeti jogot alkalmaznak. Szászy szerint ekkép a választottbiróság Ítélete holnoságának nincs jelentősége a Pp. XVII. címe alkalmazásának szempontjából. Döntő őszerinte, hogy a választottbíróság a Pp. rendelkezéseinek megfelelően alakult meg és járt el, és hogy a peres ügy a magyar állam joghatósága alá tartozzék (Pp. 787. §.), — ily esetben a választottbíróság belföldinek tekintendő és ítélete itt végrehajtható, tekintet nélkül a c. és az r. területi vonatkozásaira. Mindamellett néhány mondattal alább Szászy önmaga korlátozza ezem tételét, minthogy a c. anyagi magánjogi érvényessége kérdésének közvetve perjogi hatása is van. A kötelmi szerződés magánjogi érvényessége a magyar birói gyakorlat értelmében a teljesítési hely joga (lex loci solutionis) szerint bírálandó el. A c. érvényessége kérdésében eszerint annak az államnak joga lesz irányadó, amelynek területén a felek ifőügyletbeli magánjogi kötelezettségei és azon kötelezettségei is teljesítendők, amelyek a választottbiróság megalakítására az eljárásban való közreműködésre és az ítéletnek megfelelően való teljesítésre irányulnak. A compromissum érvényessége tekintetében pedig, nemcsak a felek cselekvőképességére, a kényszerre, tévedésre és megtévesztésre vonatkozó szabályok jönnek figyelembe, hanem lényegesek azon egymástól eltérő állami tételes jogszabályok is, amelyek a gyában." (1927.); „A választottbirósági Ítélet és legyezség .honosságának kérdése." („Választottbíráskodás" II. évf. 1. számában). Rozsnyay: A külföldi választottbirósági ítéletek érvényessége. (Ügyvédek Lapja, 1915. évf. 42. sz.) A Nemzetökzi Jogi Egyesület és Országos Jogászgyülés 1928-ban szintén foglalkozott a kérdéssel. L. Fabinyi Tihamér, Újlaki Géza, Auer Pál stb. előadásait. (Jogtud. Közi. 1928. 7. 1., 38., 92.) A kérdést kimerítően tárgyalja Szászy István dr.: „A külföldi választottbirósági Ítéletek belföldi elismerésének és végrehajtásának nemzetközi jogi problémái." (Magyar Jogi Szemle, 1934. év 1. sz.)