Magyar jogi szemle, 1934 (15. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 9. szám - A külföldi választottbírósági ítéletek belföldi elismerése és végrehajtása

325 ríni beálló következménye, nem rendelkezik. Ez azonban nehézséget nem okozhat. A törvényt helyesen úgy kell érteni, hogy az abban megállapított tárgyi felelősség csak olyankor alkalmazandó, amikor vétkesség egyik oldalnak a terhére sem állapítható meg vagy az adós terhére netán fennforgó vétkes magatartásra a károsult jogot nem alapít, mert erre az adós tárgyi felelőssége mellett nincsen szüksége; ellenben, ha már megállapíttatott, hogy a balesetet akár egyedül, akár a veszélyes üzem fenntartójának vagy az ő megbízóitjának a vétkes magatartásával együtt az elhaltnak vagy sérültnek saját hibája okozta, ez mindenesetre megszünteti a tárgyi felelősséget, úgy, hogy ebben az esetben a veszélyes üzem fenntartóját csak a vétkes magatartás alapján lehet kártérítésre kötelezni, a magánjog általános szabályai szerint, amelyek az eset körülményeitől függően a kár megosztására vagy indokolt esetben a kártérítési követelés teljes elutasítására is módot adnak.24) A veszélyes üzem fenntartójának a megbízottja (alkalmazottja) vétkes magatartásáért való felelőssége azonban a 84. sz. t. ü. h. értelmében ilyenkor is fennáll, még ha annak megalapítására az üzeni veszélyes voltán kívül más ok nem is forog fenn, aminthogy ugyanezt az álláspontot foglalta el a birói gyakorlat a két veszélyes üzem közrehatásából származó károk esetében az üzemeket fenntartóknak egymás ellen támasztható kártérítési követelései tekintetében is, amikor egyébként az 551. E. H. értelmében szintén a magánjog általános szabályait, nem pedig a veszélyes üzemek tárgyi felelősségének a szabályait kell alkalmazni.25) 24) Szászy-Sohwarz Gusztáv szerint is (Ujabb magánjogi fejtegetések 220. 1.) az 1874:XVIII. t.-c. csakis a vétlen kárért tesz felelőssé, minthogy a vétkesen okozott vasúti károsítás már az általános kártérítési szabályok alá esik. Ugyanígy Dezső, i. m. 141., 144. 11. 25) C. 5892/1929., J. H. IV. 1432. A KÜLFÖLDI VÁLASZTOTTBIRÓSÁGI ÍTÉLETEK BELFÖLDI ELISMERÉSE ÉS VÉGREHAJTÁSA. Irta: dr. Újlaki Géza ügyvéd. E tárgykörben felmerülő kérdések tekintetében utalunk az alább ismertetett hazai irodalomra.1) Ujabban jelent meg Szászy István dr. alább idézett tanulmánya, amely e kérdésben új utat tör. Abból indul 1) Az idevonatkozó irodalomból megemlítem a következő tanulmányokat. Szerzőtől: „A választottbíráskodás kézikönyve" (228—235. lapok); továbbá ,jA választottbíráskodás nemzetközi joga." (Joglud. Közi. 1928. év 7. és 9. sz.), „Javaslatok a választó ttbíráskodási nemzetközi jogsegély tár-