Magyar jogi szemle, 1934 (15. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 1. szám - A külföldi választott biróság itéletének belföldi elismerésének és végrehajtásának nemzetközi jogi problémája

20 amennyiben soha sincs a szerződő feleken túlterjedő hatálya. Az a kérdés mármost, hogy az állami bíróságok a választott birósági szer­ződés alapján a beavatkozásra mikor vannak feljogosítva, hogy a vá­lasztott birósági szerződés mikor zárja ki a rendes bíróságok illeté­kességét, hogy a jogerő mennyiben és milyen körben illeti meg a választott bíróság ítéletét, mint általában a compromissum és ia recep­tura alaki és anyagi érvénye a perjogi rendelkezések alkalmazásának szempontjából és általában a szerződésből folyó összes perjogi követ­kezmények a léx fori szerint bírálandók el. Ez, ha egyáltalában elfo­gadjuk azt, hogy a választott birósági szerződésnek perjogi természetű következményei is vannak (ami a mi jogunk szerint kétségtelen), vi­tás nem lehet, mert a perjogi szabályok összeütközése esetében — ez a nemzetközi perjog elméletében nem vitás — hacsak a törvény ki­fejezetten kivételt nem tesz, mint p. o. a Pp. 74., 16., 173., 46., 312. és 321. §-aiblan, az eljáró állami bíróság jogának perjogi szabályai alkalmazandók. Ez másszóval annyit jelent, hogy amennyiben a lex fori perrendtartása ezirányban semmi korlátozó intézkedést nem tar­talmaz, a lex fori cogens természetű perjogi szabályai akkor is alkal­mazandók, ha a compromissum és receptum mint magánjogi szerző­dés érvénye és jogi hatásai az anyagi magánjogi szabályok alkalma­zásának szempontjából más jog szerint bírálandók el. Vagyis ezt a tételt a magyar Pp.-ra alkalmazva megálllapíthatjuk, hogy a szerző­désen alapuló választott bíróság kikötése, ha különben a Pp. 767, §-ának megfelelően történt, minthogg a Pp. ezirángban semmi korlá­tozó intézkedést nem tartalmaz, érvénges és annak alapján a rendes ha:ai bíróság hatásköre kifogásolható akkor is, ha a választott bíróság tagjai idegen állampolgárok, külföldön ítélkeznek és más nemzeti jogot alkalmaznak. Ebben az esetben is ama hazai rendes bíróságnál, amelg választott birósági szerződés esetén kívül az üggre hatáskörrel és ille­tékességgel bírna, a Pp. 784. §-a alapján érvéngtelenítő kersetét lehet indítani és a Pp. 787. §-a alapján az ítélet végrehajtását lehet kérni és a végrehajtást ilyen ítéletek alapján is el kell rendelni a Ppé. 31. §-a 7. pontja, illetve az itt felhívott 1881 :LX. t.-c. 1. §-a e) pontja alap­ján. A Pp. 414. §-a, amely a külföldi bíróság ítéletének érvényessé­gét szabályozza és a Ppé. 33. §-a, amely a külföldi végrehajtható köz­okiratok végrehajtásának a feltételeit sziabja meg, az ilyen választott bírósági ítéletekre nem is vonatkozik, mert a felek által a Pp. XVII. címe értelmében választott és eljárt bíróság ítélete nem minősíthető külföldi nemzeti bíróság ítéletének akkor sem, ha esetleg a választott bírák valamennyien, vagy részben más állam polgárai és külföldön ítélkeztek is, tekintve, hogy a Pp. erre tekintet nélkül engedi meg és ismeri el érvényesnek a választott bíráskodást. Az érvényesség csak azt kívánja meg, hogy a szerződés a Pp. 767. §-ának megfeleljen. Az előadottak értelmében a választott bíróság ítélete honosságának a Pp. XVII. címében foglalt rendelkezések alkalmazásának szempont­jából nincs jelentősége. Ha a választott bíróság a Pp. rendelkezéseinek megfelelően alakalt meg és járt el, az tekintet nélkül a compromissum

Next

/
Thumbnails
Contents