Magyar jogi szemle, 1934 (15. évfolyam, 1-10. szám)
1934 / 1. szám - A külföldi választott biróság itéletének belföldi elismerésének és végrehajtásának nemzetközi jogi problémája
20 amennyiben soha sincs a szerződő feleken túlterjedő hatálya. Az a kérdés mármost, hogy az állami bíróságok a választott birósági szerződés alapján a beavatkozásra mikor vannak feljogosítva, hogy a választott birósági szerződés mikor zárja ki a rendes bíróságok illetékességét, hogy a jogerő mennyiben és milyen körben illeti meg a választott bíróság ítéletét, mint általában a compromissum és ia receptura alaki és anyagi érvénye a perjogi rendelkezések alkalmazásának szempontjából és általában a szerződésből folyó összes perjogi következmények a léx fori szerint bírálandók el. Ez, ha egyáltalában elfogadjuk azt, hogy a választott birósági szerződésnek perjogi természetű következményei is vannak (ami a mi jogunk szerint kétségtelen), vitás nem lehet, mert a perjogi szabályok összeütközése esetében — ez a nemzetközi perjog elméletében nem vitás — hacsak a törvény kifejezetten kivételt nem tesz, mint p. o. a Pp. 74., 16., 173., 46., 312. és 321. §-aiblan, az eljáró állami bíróság jogának perjogi szabályai alkalmazandók. Ez másszóval annyit jelent, hogy amennyiben a lex fori perrendtartása ezirányban semmi korlátozó intézkedést nem tartalmaz, a lex fori cogens természetű perjogi szabályai akkor is alkalmazandók, ha a compromissum és receptum mint magánjogi szerződés érvénye és jogi hatásai az anyagi magánjogi szabályok alkalmazásának szempontjából más jog szerint bírálandók el. Vagyis ezt a tételt a magyar Pp.-ra alkalmazva megálllapíthatjuk, hogy a szerződésen alapuló választott bíróság kikötése, ha különben a Pp. 767, §-ának megfelelően történt, minthogg a Pp. ezirángban semmi korlátozó intézkedést nem tartalmaz, érvénges és annak alapján a rendes ha:ai bíróság hatásköre kifogásolható akkor is, ha a választott bíróság tagjai idegen állampolgárok, külföldön ítélkeznek és más nemzeti jogot alkalmaznak. Ebben az esetben is ama hazai rendes bíróságnál, amelg választott birósági szerződés esetén kívül az üggre hatáskörrel és illetékességgel bírna, a Pp. 784. §-a alapján érvéngtelenítő kersetét lehet indítani és a Pp. 787. §-a alapján az ítélet végrehajtását lehet kérni és a végrehajtást ilyen ítéletek alapján is el kell rendelni a Ppé. 31. §-a 7. pontja, illetve az itt felhívott 1881 :LX. t.-c. 1. §-a e) pontja alapján. A Pp. 414. §-a, amely a külföldi bíróság ítéletének érvényességét szabályozza és a Ppé. 33. §-a, amely a külföldi végrehajtható közokiratok végrehajtásának a feltételeit sziabja meg, az ilyen választott bírósági ítéletekre nem is vonatkozik, mert a felek által a Pp. XVII. címe értelmében választott és eljárt bíróság ítélete nem minősíthető külföldi nemzeti bíróság ítéletének akkor sem, ha esetleg a választott bírák valamennyien, vagy részben más állam polgárai és külföldön ítélkeztek is, tekintve, hogy a Pp. erre tekintet nélkül engedi meg és ismeri el érvényesnek a választott bíráskodást. Az érvényesség csak azt kívánja meg, hogy a szerződés a Pp. 767. §-ának megfeleljen. Az előadottak értelmében a választott bíróság ítélete honosságának a Pp. XVII. címében foglalt rendelkezések alkalmazásának szempontjából nincs jelentősége. Ha a választott bíróság a Pp. rendelkezéseinek megfelelően alakalt meg és járt el, az tekintet nélkül a compromissum