Magyar jogi szemle, 1934 (15. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 1. szám - A külföldi választott biróság itéletének belföldi elismerésének és végrehajtásának nemzetközi jogi problémája

21 és a receptura területi vonatkozásaira belföldi választott bíróságnak tekintendő és ítélete itt végrehajtható. Csupán az szükséges még, hogy a peres ügy a magyar állam joghalósága aln tartozzék, mert csak ebben az esetben van rendes bíróság Magyarországon a Pp. 787. §->a értelmében. Hia ilyen rendes bíróság nincs, akkor természetesen nem lehet szó a Pp. XVII. címében foglalt rendelkezések alkalmazásáról sem s az Ítélet itt nem is hajtható végre. Ugyancsak az előadottakból következik, hogy miután a Pp. belföldi és külföldi választott bírósági ítéletek közt különbséget nem lesz, a választott bírósági szerződés területi vonatkozásaira tekintet nélkül la magyar nemzetközi perjog és magánjog kolliziós normái irányadók abban a tekintetben, hogy a választott bírák — mégha azok külföldiek vagy az Ítéletet külföldön hozták is — mely jogrendszer eljárási szabályait és mely jogrendszer anyagi szabályait kötelesek alkalmazni. Az eljárási szabályok tekintetében la választott bírák — mint ez iá 726. §-ból kitűnik — nincsenek megkötve és még szabadabbak az anyagi jogszabályok alkalmazásánál. A magyar jogban is hajlanunk kell ugyan azon álláspont felé, hogy a tételes magyar nemzetközi magánjog kolliziós normáihoz és e kolliziós normák értelmében a főügyletre irányadó jogrendszer kényszerítő (cogens) anyagi jogszabályaihoz elvben a választott bírák is kötve vannak, de gyakorlati jelentősége ennek a felfogásnak alig van, mert érdemleges okokból, vagyis az lanyagi jogszabályok megsértése címén a választott bírósági ítéletet érvénytelenítési keresettel megtámadni alig lehet s így ezen a címen legfeljebb a választott bírák kártérítési felelősségéről lehet esetleg szó, különösen ha a felek szerződésileg előírták általában vagy bizonyos külön kiemelt vonatkozásban az irányadó anyagi jogszabályok figyelembevételét.16) 7. A választott bírósági szerződésnek azonban a ,,prorogatio"-tól (Pp. 45. §.) eltérően anyagi magánjogi hatásai is vannak; a felek a szerződés következtében kötelezettséget vállalnak a választott bíróság alakítására, valamint arrla, hogy az eljárásban közreműködnek és hogy az ítéletnek megfelelően fognak teljesíteni. Ebben a tekintetben, tehát abból a szempontból, hogy a szerződés mint egyszerű magánjogi szerződés érvényes-e, hogy mik annak a magánjogi hatásai, az a jogrendszer irányadó, amely a nemzetközi magánjog általános szabályai értelmében a kötelmi szerződésekre irányadó. Ez a felek jog- és cselekvőképessége szempontjából a felek hazai joga, a szerződés alaki érvénye szempontjából a lex loci contractns (locus regit actum elv), a szerződés anyagi érvénye és anyagi jogi hatásai szempontjából pedig a magyar birói gyakorlat szerint többnyire a teljesítési hely joga, vagyis a compromissumra annak az államnak a joga lesz irányadó, 16) V. ö. Fabinyi kitűnő monográfiájának 16. §-ában foglalt fejtegetéseket, amelyek azonban a nemzetközi magánjogi kérdést nem érintik.