Magyar jogi szemle, 1934 (15. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 9. szám - A tárgyi felelősség kérdése részben önokozta kárnál

315 a törvény — ugyanúgy, mint a mi törvényünk — a balesetnek az elhalt vagy sérült saját hibájával okozását (durch eigenes Verschulden .. . verursacht) jelöli meg mentesítő okként — az erőhatalom mellett, de a harmadik személy elháríthatlan cselekményének említése nélkül —• s nem rendelkezik arról, hogy a saját hiba mentesítő hatásához annak kizárólagos volta megkívántatik-e vagy sem. Az 1871. évi Haftpflichtgesetz a későbbem megalkotott német birodalmi polgári törvénykönyv (B. G. B.) életbelépése után is hatályban maradt, ámde a Reichsgerichtnek és a legtekintélyesebb íróknak állásfoglalása szerint az ennek a törvénynek hatálya alá tartozó esetekben is alkalmazni kell a B. G. B. 254. §-át, amely — nagyjából egyezően a mi Magánjogi törvénykönyvünk javaslatának alább ismertetendő 1112. §-ával — a körülményektől s különösen a károkozásban való részvétel arányától teszi függővé, hogy a károsultnak a kár keletkezésében közreható hibája esetén van-e kártérítésnek helye s ha igen, milyen terjedelemben.3) Alkalmazni kell a B. G. B. 254. §-át a gépkocsibalesetek címén támasztott ikártérítési követelésekre is, amelyekről külön törvén}*, az 1909. május 3-án kelt s 1923-ban, majd 1924-ben új szövegezésben kiadott birodalmi törvény rendelkezik, ennek a törvénynek 9. §-a értelmében; nemkülönben az 1922. aug. 1-én kelt birodalmi törvénnyel szabályozott légügyi közlekedés körében előforduló balesetekre is, e törvény 20. >§-a érteimébein. A gépkocsibalesetekből származó kártérítési felelősség kérdését külön törvények szabályozzák Ausztriában és Svájcban is. Ausztriában az 1908. augusztus 9-én kelt s 1922. május 3-án új szövegezésben kibocsátott törvény szabályozza a kérdést. E törvény 2. §-ának első bekezdése szerint abban az esetben, ha a károsító eseményt magának a károsultnak a hibája okozta, a kártérítési kötelezettség alól mentesül az, aki egyébként — az 1. §. értelmében — a kárért felelne. Ugyanennek a törvényszakasznak utolsó bekezdése értelmében abban az esetben, ha a kárt csak részben okozta a balesetet szenvedettnek a hibája, minden körülmény méltatásával kármegosztásnak lehet helye. Ugyanígy rendelkezik a kétoldalú hiba esetére az 1932. március 15-ém kiadott svájci törvény is, amely ezenfelül azt az érdekes és nagyon rugalmas szabályt is tartalmazza, hogy, ha a sérült egyedül hibás 219. 1., Dezső Gyula, Az ohjectiv kártérítés tana, 1917., főképen 137—178. 1., Vészi Mátyás, Autójog, 1932., (59—78. 1., Barát Sándor, A gépjárműbaleseti felelősség magán- és büntetőjoga, 1932., 26—45. 1. Értékes adatokat tartalmaz Schuster Rudolfnak a Jogállam XXXIII. évf. 1. szám 4. és köv. lapjain megjelent cikke is. 3) L. Guttentag'sche Sammlung Dculscher Reiohsgesetze, Nr. 70., 1903., Georg Eger magyarázataival, 67. 1. s az oll közölt határozatok; Staudinger, Kommentár, 1930. II. a. köt. 156. 1., Loonhard, Allgemeines Schuldnecht des B. G. B., 1929. I. köt. 194. 1.