Magyar jogi szemle, 1934 (15. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 9. szám - A tárgyi felelősség kérdése részben önokozta kárnál

312 — mondottam —, hogy ebben a küzdelemben a kódex épen oly erős fegyvere legyen a miagyiar ^nemzetnek, mint amilyen erős fegyvere volt a Werbőczy Hánmiasköinyve." (Felsőházi Értesí;ő, 1931. 98. lés 181. lapok.) Ma is, amidőn rektori székfoglaló értekezésemet befejezem, erre kérem a magyarok Istenét. A TÁRGYI FELELŐSSÉG KÉRDÉSE RÉSZBEN ÖNOKOZTA KÁRNÁL. Irta: dr. Vincenti Gusztáv kir. kúriai bíró. I. A jogi szabályozás feladata jórészben ellentétes érdekek és törekvések összeegyeztetése, kiegyenlítése. Áll ez nem csak abban az értelemben, hogy a törvénynek a különböző foglalkozási és gazdasági ágak vagy társadalmi rétegek ellentétes igényei között kell igazságot tennie, hanem abban a vonatkozásban i's, hogy magának az összeségnek a közjó érdekében kitűzött céljai egymás útját gyakran keresztezik, úgy, hogy ami az egyiknek a megvalósulását elősegíti, az a másikéi hátráltatja és vice versa. így keresztezi egymást a jogszolgáltatás terén az a két, egyaránt közérdeket szolgáló törekvés, amelyek közül az egyik az anyagi igazságnak lehetőség szerint minden esetben, teljes mértékben való érvényre juttatására, a másik pedig magának az igazságszolgáltatásnak gyorsabbá és — nem csak az egyesek, hanem az állam szempontjából is — olcsóbbá tétele végett annak egyszerűsítésére irányú!. Hogy ezeket az ellentétes törekvéseket, amelyeknek egyikét sem lehet a közérdek súlyos sérelme nélkül figyelmen kívül hagyni, az eljárási jog terén hogyan békítette össze a törvény kölcsönös engedmények útján, azt megmutatja perrendtartásunknak és az azt módosító és kiegészítő újabb törvényeknek majd minden rendelkezése. Az ainyagi jog szabályozásában a két szembenálló célkitűzésnek a nyomai, kevésbbé szembetűnően s talán kevésbbé 'következetesen, de szintén feltalálhatók. Az igazság megvalósításának a célját az eg3rszerüs'ég nyújtotta előnyök rovására szolgálják itt egyebek között azok a rendelkezések, amelyek az egyéniesítést, az egyes esetek között észlelhető különbözőségeknek a figyelembe vételét teszik lehetővé azok elbírálásánál, míg a másik, ellentétes követelménynek a sematizáló, az egyes esetek megkülönböztető vonásait elhanyagoló s a birót is ezek figyelmen kívül hagyására késztető szabályozás tesz eleget. A jogalkotásnak és — ahol ennek tere van — a törvénymagyarázatnak a feladata már most az ellentétes követelmények összeegyeztetését úgy keresztülvinni, hogy az evégből szükséges kölcsönös engedmények ne járjanak az elért eredmények értékénél jelentősebb érdek feláldozásával. Ebből kiindulva, a sematizáló szabályozás leginkább