Magyar jogi szemle, 1934 (15. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 1. szám - A külföldi választott biróság itéletének belföldi elismerésének és végrehajtásának nemzetközi jogi problémája

19 ítélkezését megszabó választott bírósági szerződést érvényesnek ismeri el és a választott bírósági ítéletet nem tekinti külföldinek egyedül azért, mert azt külföldi honosságú választott bírák hozták. (Bp. tvszék P. IV. 9695/1915. (Pdt. II. 449.); Kúria P. II. 8496/1926/10. és Bp. tábla P. II. 2075/1928/10.) Nézetem szerint sem a tiszta magánjogi elmélet, sem a tiszta perjogi elmélet a magyar jog szempontjából helyesnek nem fogadható el. A választott bírósági szerződés vegyes természetű sui generis szerződés, amelynek magánjogi tartalma is van, de a tárgyául szolgáló magánjogi jogviszonyt nem érinti, vagyis novatio erejével nem hat, hanem annak csak perbeli érvényesítésére vonatkozik, úgy hogy tartalmát és hatásait tekintve elsősorban processzuális jellegű, s ennek megfelelően mai jogunkban túlnyomóan perjogi irányban van kiképezve.14) Helyesen jegyzi meg Magyary, hogy a magyar választott bírói intézmény keletkezésében teljesen magánjogi; az eljárás menetében azonban már sok közjogi elemet vesz fel; míg végül eredményében, az ítéletben, a Pp. 783. §-ának a rendelkezése következtében, amelyben a törvény a jogerőt a választott bírósági szerződésre kiterjeszti, közjogivá válik.15) A conipromissum és a reoeptum tehát magánjogi szerződés is, amelynek magánjogi hatásai is vannak, s ehhez mint felülépítmény járulnak meghatározott tényálladéki elemek fennforgása esetében a perjogi hatások. Ha ennek a felfogásnak laz alapjára helyezkedünk, és abból indulunk ki, hogy a választott bírósági szerződés részben perjogi és részben magánjogi elemekből áll, akkor más szempontok szerint kell meghatároznunk az irányadó jogot és így a compromissum, a receptum és az ítélet külföldiségét is, ha a szerződés perjogi hatásait és a szerződés alaki és anyagi érvényességét a perjogi szabályok alkalmazása szempontjából kívánjuk elbírálni és más szempontok szerint, ha csupán magánjogi hatásait vesszük figyelembe. 6. A választott bírósági szerződés hatásai — mint említettem — elsősorban perjogi természetűek. A választott bírósági szerződés, ha a Pp. 767.§-ában meghatározott feltételeknek megfelel, kizárja ia rendes állami bíróságok hatáskörét (Pp. 180. §. 4. p.), lalapul szolgálhat a választott bíráknak kinevezésére a bíróság részéről (Pp. 772. §.), a rendes bíróság a választott bírót kizárhatja (Pp. 774. §.), a választott bíróság díjainak megállapítása ellen felfolyamodásnak van helye tez állami bíróságokhoz (Pp. 776. §.), az ügy érdemében hozott ítéletnek ugyanaz a hatálya van, mint az érdemleges jogerős birói Ítéletnek (Pp. 783. §.), vagyis a törvény kiterjeszti reá a jogerőt, habár ennek terjedelme kisebb is, mint az állami bíróság jogerejü ítéletéé, 14) Fabinyi: A vél. bíráskodás. 37. és köv. 1., valamint Pp. Kommentár 231. 1. 15) Magyary: id. m. 741. 1. L. még Magyary tanulmányát a Jogtud. Közi. Emlékkönyvében. 1916. 434. 1.