Magyar jogi szemle, 1934 (15. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 1. szám - A külföldi választott biróság itéletének belföldi elismerésének és végrehajtásának nemzetközi jogi problémája

16 Megfelelőbbnek látszik a második álláspont, amely a birói joghatóságot veszi alapul a választott bírósági itélet külföldiségének eldöntésénél. Ezt sem tudom azonban ilyen alakban helyeselni, már csak azért sem, mert a perrendi törvények számos illetékességi sziabálya mellett az esetek túlnyomó részében — mihelyt nemzetközi jellegű ügyletről van szó — két vagy esetleg több állam birósága egyaránt illetékes lesz: az egyik az alperes lakóhelye, a másik esetleg könyvkivonati illetékesség alaipján, amellett a teljesítési hely és más egyéb mozzanatok is laz illetékességi okoknak beláthatatlan sorát teszik lehetővé. Ha tehát a rendes birói illetékességből indulnánk ki, akkor ugyanarra a választott birói ítéletre nézve lehetetlen volna eldönteni az állami hovatartozást, helyesebben azt kellene modani, hogy ez az itélet annyiféle nemzetiségű, ahány nemzet birósága a vitás ügyben valamilyen illetékességi ok alapján eljárhatott volna. 4. Ha a választott bírósági itélet külföldiségének kérdését megnyugtatóan akarjuk megoldani, felfogásom szerint vizsgálódásainkban mélyebbre kell lehatolnunk és a problémia gyökerét a választott bírósági itélet és a választott bírósági szerződés jogi természetében kell keresnünk, mert e probléma megoldása — nézetem szerint — a választott bíráskodás jogi természetéről vallott felfogás logikai függvénye. Hogy milyen megoldásra fogunk jutni a compromissum, ia receptum és a választott bírósági itélet külföldiségének kérdésében, az attól fog függni, hogy milyen álláspontot fogunk elfoglalni a választott bíróság jogi természete tekintetében. Ettől fog függni a külföldi választott bírósági itélet érvényének és végrehajthatóságának elismerése tekintetében elfoglalt álláspontunk is. Először is élesen el kell választanunk a helyes értelemben vett választott bíróságoktól azokat az úgynevezett választott bíróságokat, amelyeknek a törvény értelmében lalávetéstől független hatáskörük is van bizonyos perekre. Ezek az utóbb nevezett bíróságok a Pp. XVII. címe érlelmében tulajdonképpen nem is választott bíróságok, hanem intézményesített autonóm szervei a nemzeti bíráskodásnak, s ha ezek hatáskörét a felek a kötelező hatáskörükön kívül eső ügyekben kikötik, nem választott bírósági szerződést kötnek, hanem hatásköri kikötéssel élnek, amely a prorogatio fogalma alá esik. Az ilyen bírósági ítéletek annak a jogrendszernek az uralma alatt állanak, amelyhez a kérdéses intézmény tartozik:10) Áll ez a törvény által létesített nemzeti kereskedelmi kamarák részéről alakított választott bíróságok Ítéleteire és áll a tőzsdék és gabonacsarnokok választott bíróságainak ítéleteire is. Az ilyen választott bíróságok kikötéséből emelhető kifogás tulajdonképpen nem is a Pp. 180. §-a 4., hanem 3. pontja alá tartozik és ezek ítéleteinek érvényességére, illetőleg végrehajthatóságára nézve ha külföldön székelnek — a Pp. 414., illetve a Ppé. 33. §-a irányadó. Ez ') Helyesen Lehmann és Krauss: íd. m. 109. 1.