Magyar jogi szemle, 1934 (15. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 1. szám - A külföldi választott biróság itéletének belföldi elismerésének és végrehajtásának nemzetközi jogi problémája

15 hogy az illető jogrendszer a választott bírósági eljárásban a felek akaratának milyen hatályt tulajdonít. 3. A francia irodalomban uralkodó felfogás szerint,7) amelyet közvetve támogatnak az 1923. évi szept. 24-én és az 1927. évi szept. 26-án kelt geníi jegyzökönyvek, a választott bírósági ítélet „honossága" aszerint bírálandó el, hogy a választott bíráskodás mely jogrendszer uralma alatt történt és az ítélet mely állam területén kelt. Ezzel szemben a magyar irodalomban uralkodó álláspont, amelyet Hellwig nyomán kitűnő monográfiájában Fabinyi, továbbá Rozsnyay és Auer Pál is képviselnek, a Reichsgericht egy 1882. évi nov. 8-án kelt határozata alapján a választott bírósági ítélet külföldiségének kérdésében azt tekinti irányadó szempontnak, hogy választott bírói szerződés hiányában melyik állam bírósága lett volna illetékes eljárni, helyesebben melyik állam birói joghatósága alá tartozott volna a kérdéses per.8) Nézetem szerint ez a két felfogás sem ad teljesen megnyugtató megoldást. Az első nem, mert kétségkívül önkényesnek látszik iaz Ítélet keltének helyét irányadóul tekinteni különösen akkor, mikor a választott bírósági szerződésnek, sem a compromissumnak, sem ia recepturainak az ítélet helyének jogrendszerével semmi más kapcsolata nincs: a felek, a bírák is más állam polgárai, más állam területén laknak, az alapul szolgáló főügyletre is más jog irányadó, a választott bírósági szerződést más állam területén kötötték, a bírák más állam anyagi magánjogát alkalmazták, a per tárgya is más állam területén van és a választott bíróság más állam eljárási szabályai szerint alakult meg és járt el, egyszóval, amikor csak tisztán véletlen körülmények következménye az, hogy a választott bíróság az Ítéletet a keletben megjelölt helyen hozta p. o. azért, mert a választott bírák nyári üdülésüket ott töltötték. Ezenkívül ez a felfogás teljesen megoldhatatlanná tenné a problémát, ha a tárgyalás és Ítélethozatal repülőgépen vagy vasúton történt. Végül sok visszaélésre is adhatna alapot, mert az Ítéletet tudatosan hamis kelettel is el lehetne látni, a választott bírák több Ítéleti példányt kiállíthatnának, azokat különböző kelettel láthatnák el és így lehetővé tennék azt, hogy az Ítélet egy időben több államban is végrehajtható legyen.9) 7) Pillét—Niboyet: Manuel de dr. int. privé. 1924. 721., 1. 3. jegyzet. V. ö. Glasson—Tissier: 2. kiad. II. 1883. p., Bartin: Aubry et Rau 5. kiad. XII. k. 769. §. ter, 510—515. 1.; Újlaki: A választott bíráskodás kézikönyve, 1927. 228. 1.; Magyary: Magyar Polgári Perjog 2. kiadás, 737. 1. 8) Hellwig: System des deutscben Zivilprozessrleclht. II. 107. L; Fabinyi: A választott bíráskodás 1926. 152. 1. és Pp. kommentár a Magyar Törvények Grill-féle kiadásában. II. 1931. 286. 1.; Rozsnyay: Ügyvédek Lap fa 1915. 42. sz.; Auer Pál: Jogtud. Közi. 1928. 38. 1. 8) Újlaki ezt a megoldást ajánlja (id. m. 229. 1.), ez azonban — nézetem szerint — ba az ítélet keltének jogrendszerét tekintjük irányadónak, nyilvánvalóan in fraudem legis eljárás volna a felek részéről.