Magyar jogi szemle, 1934 (15. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 1. szám - A külföldi választott biróság itéletének belföldi elismerésének és végrehajtásának nemzetközi jogi problémája

14 Ezt iá felfogást — bármennyire tetszetősnek látszik is az első pillanatra — a magam részéről nem oszthatom, inert nem tekintve arra, hogy a gazdasági forgalom egyik legfontosabb követelményét, a jogbiztonságot alapjaiban veszélyezteti, amennyiben ia választott bírósági szerződés és az Ítélet „honosságát" nagyon határozatlan és la különbüző államok bíróságai részéről különbözőképpen értelmezhető ismérvhez, a felek vélelmezhető akaratához köti, ez a felfogás dogmatikai és joglogikai szempontból sem állhat meg. Más helyen5) már igyekeztem kimutatni azt, hogy a magánjog terén — s ez áll a választott bírósági szerződésre és ítéletre is — az irányadó jogrendszer meghatározása nem függhet a felek akaratától. A jog ugyanis a személyeket akaratuktól függetlenül veti alá ia maga uralmának, a jogi norma az uralma alá vetett személyek akaratától függetlenül van érvényben. Helyesen mutat rá Moór Gyula,6) hogy a jog oly valósággal érvényesülő társadalmi szabályok összessége, amelyeknek érvényesülését végsősorban fizikai kényszer alkalmazásával is biztosítja a legerősebb társadalmi hatalom. Amig az erkölcsi normák nem fenyegetnek külső kényszereszközökkel, nem állanak rendelkezésükre külső garanciák, amelyek követeléseik megvalósítását biztosítanák és (megvalósulásuknak egyedüli biztosítéka az ember lelkében, annak a belátásában rejlik, hogy iaz erkölcs a helyes cselekvés útját mutatja meg, addig a jog és a konvenció is feltétlen engedelmességet követelnek, tekintet nélkül arra, hogy helyesli-e parancsaikat az, akihez szólnak. Igaz, a jog is — különösen a kötelmi jog terén — tág érvényesülési teret enged a felek akaratának; a jogi megítélés szempontjából azonban iaz első kérdés mégis csak az, hogy mit akarhatnak a felek oly hatállyal, hogy a jog akaratuknak kötelező erőt kölcsönözzön. A felek szabadon előállíthatják a jog unalmának tényleges feltételeit: kiválaszthatják lakóhelyüket, tartózkodóhelyüket, a kötelem létrejövetelének, a szerződés megkötésének, a a teljesítés helyét; azt azonban, hogy mely jogrendszer szabályai legyenek irányadók jogviszonyukra, felettük álló hatalom, a jogrend szabja meg. Ebből a meggondolásból következik, hogy a felek aklaratának a magánjog és még inkább a perjog térbeli elhatárolása tekintetében, az alkalmazandó jog meghatározása szempontjából nem lehet primár szerepe. A felek akaratának mindég csak az la jelentősége, amelyet egy konkrét jogrendszer neki tulajdonít. A konkrét jogrendszer a felek akaratának feltétele: csak egy meghatározott tételes jogra támaszkodva lehet szó jogilag jelentős akartairól, amely jogi hatásokat létrehozni képes. Előbb kell tehát eldönteni a kérdést, hogy a választott bírósági szerződés és ítélet külföldi-e és csak azután, ennek a jogrendszernek a szabályainak a figyelembevételével lefhet szó arról, 5) Szászy: A szerződő felek jogszabályválasztó joga a nemzetközi kötelmi jogban. 1929. 76. és köv. 1. •) Moór: Bevezetés a jogfilozófiába. 1923. 204. L és 187. L