Magyar jogi szemle, 1934 (15. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 1. szám - A külföldi választott biróság itéletének belföldi elismerésének és végrehajtásának nemzetközi jogi problémája

13 érvényesen kiköthető2), nagy jelentősége van annak a kérdésnek, hogy mikor tekintendő a compromissum, a receptum és a választott bírósági itélet külföldinek vagy belföldinek. Ez a kérdés a nemzetközi perjog egyik legnehezebben megoldható problémája. A Pp. és a legtöbb állam perrendtartása nem oldja meg kifejezetten és az államok birói gyakorlata sem elég határozott seholsem, de különösen nálunk nem, ebben a tekintetben. Az elméletben ma uralkodónak mondható álláspont szerint, ia melyet a compromissum tekintetében a magyar irodalomban idézett tanulmányában Újlaki is elfogadott3), a compromissum, a receptum, a választott birósági itélet és az eljárás rendje tekintetében irányadó jog meghatározásának szempontjából elsősorban a felek akarata a döntő, s ha akaratukat a felek kifejezetten nem nyilvánították — ami a legtöbb esetben így van —, vélelmezendő akaratukat kell figyelembe venni. A compromissum, a receptum és a választott birósági itélet eszerint a felfogás szerint annak a jogrendszernek iaz uralma alatt áll, a melynek a felek alá akarták vetni, s minthogy a felek a legtöbb esetben etekintetben nem rendelkeztek, keresni kell azt a jogrendszert, amelynek alkalmazását a felek kikötötték volna, ha erre gondoltak volna. E célból támaszpont gyanánt figyelembe kell venni az eljárás helyét, a felek és a választott birák lakóhelyét és állampolgárságát, a választott birósági szerződés megkötésének helyét, az ítélethozatal helyét, a bíróság részéről alkalmazott anyagi jogot, a főügylet jogát. ) E szerint a felfogás szerint a compromissum, receotum és a választott birósági itélet „honossága" igen gyakran össze fog esni iá főügylet „honosságával", mert hiszen a főügyletre irányadó jogot szintén a felek akarata, illetőleg vélelmezhető akarata szerint kell meghatározni. 2) Kúria P. IV. 527. és 535/1922. (Pdt. VII. 103.), P- IV. 313/1925. és P. VII. 4149/1928. J. H. 781. Lásd Újlaki: Jogtud. Közi. 1928. 60. 1. Ugyanígy Antalfi, azonban ellemkező'en Magyary perjoga 746. 1. A Kúria P. II. 8496/1926. sz. Ítélete (Kiér. Jog 1927/29. eset) kimondta azt is, hogy a külföldön hozott választott birósági itélet érvényességét nem érinti Siem az, hogy a vitás ügy belföldön munkaügyi bíróság, tehát kizárólagos hatáskörű ügybirósághoz tartozik, sem az, hogy a választott biróság ítélete belföldön nem végrehajtható. Az sem szükséges, bogy kizárólag egy választott biróság köttessék ki, hanem a vagylagos kikötés is érvényes (p. o. Bécsben vagy Berlinben eljáró vál. biróság). 3) Lehmann—Krauss: Das internat. Zivilprozrecht. (Leske—Lo,evenfeld: Die Rechtsverfolgung im internat. Verkehr. I. k. 1930. 108. I), Nussbaum: Deutsohes Int. Privrecht. 1932. 470. 1.; Újlaki: Jogtud. Közi. 1928. 60. 1. Újlaki a választott birósági itélet honossága tekintetében az ítélethozatal helyén hatályban levő jogot tekinti irányadónak. 4) Megtalálható ez a felfogás bizonyos vonatkozásban Kovácsnál is: A Pp. magyarázata. 2. kiadás, 10. füzet. 1413. 1.