Magyar jogi szemle, 1934 (15. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 1. szám - A külföldi választott biróság itéletének belföldi elismerésének és végrehajtásának nemzetközi jogi problémája

12 nemzetközi forgalomnak a világgazdasági válság és az azt kisérő devizakorlátozások következtében beállott összezsugorodására, másrészt az állami bíróságok viszonylagos tehermentesülésére és gyorsabb működésére, valamint arra vezethető vissza, hogy a Ppm 20. <§-a az állami bírákat 1925-től fogva kizárta 'a választott bíráskodásból és ezzel az erre, és főleg az elnöki tisztre alkalmas személyiségek kiválasztását megnehezítette. A választott bíráskodás nemzetközi vonatkozásainak vizsgálatánál a következő kérdések várnak megoldásra: a) Mikor tekintendő a választott bírósági ítélet külföldinek és mely szempontok szerint kell meghatározni azt a jogrendszert, amelynek uralma alá esik? b) Mik a külföldi választott bíróság ítélete belföldi elismerésének és végrehajtásának feltételei? c) Mely jog szerint kell elbírálni a felek között létrejött választott bírósági szerződés, a compromissum, és a felek és a választott bíró között létrejött választott bírói szerződés, a receptum alaki és anyagi érvényét, megtámadását és jogi hatásait? d) Mely jog irányadó a választott bírósági eljárás alaki rendje tekintetében? e) Mely jog irányadó a választott bírósági Ítélet alaki és egyéb kellékei, megtámadási okai és tartalma tekintetében, vagyis abban a kérdésben, hogy a választott bíróság mely jogrendszer anyagi magánjogi szabályait köteles alkalmazni, vagy hogy egyáltalában köteles-e egy meghatározott jogrendszer magánjogi szabályait alkalmazni, s nem alapíthatja-e határoziatát 'egyedül a méltányosság követelményeire? 2. Minthogy ma már egész határozottsággal eldöntöttnek tekinthető az, hogy a Pp. 45. §-a választott bíróságokra nem vonatkozik és külföldön eljáró és ítélkező választott bíróság a magyar jog szerint Közi. 1928. 7. 1., 38. 1. és Kovács Marcel. Lakatos Gyula, Misner István, Czigler István, Oppler Emil felszólalásait a Jogászgyűlésen (Jogtud. Közi. 1928. 92. 1.). A külföldi irodalomban kiemelendök: Nussbaum, Probleme des int. Schiedsgeriohtsweseiiis Int. Jahrbuch für Schiedsgerichtswesen in Zivil und Handelssachen • I. 7.; Prager, Scihiedsreeht (1931.) 28.; Nleuner, Zum Problem der ausl. Schiedssprüché, Rabel Zeitschriftje. 3., 37.; Pappenheim und Rheinstein, Die Vollstreckung deukscher Schiedssprüché im Ausland (1930.); Jonas, Die Novelle zum schiedsrichterlichen Verfahren (1930.); Rheinstein, Die Vollstreckung ausl. Schiedssprüahe in Deutschland, Rabel Zeitschnflje 5., 355.; Rrachet, De l"exécution int. des sentences arbitrales (1928.); Fritzsche, Schiedsgerichte in Zivilsaohen nacJh schweiz. Recht, Int. Jahrbuch für Schiedsgerichtswesen II. 54.; Steiner, Die Vollstreckung ausl. Schiedssprüché Zeitschrift für Schweiz. Recht 47., 282.; Honiberger, Der priváté Schiedsspruch im int. Verkehr, Zeitschrift für Schweizerisch.es Recht 51., 3.; Fedozzi, L'arbitrato nel dir. proc. civ. int. (1908.); Sturges, Commercial arbitrations and awards (Kansas City 1930.) 910.